Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)
Gere László: Bácskai avar leletek
A legdíszesebb fülbevaló az Adorján-út 33. sírban volt. (XXVI.t.l.) Sajnos ez több darabra törve maradt csak ránk. így alakjára csupán következtetni tudunk. A megmaradt töredékekből úgy tűnik, hogy hasonló lehetett az ürbőpusztai 7. sír fülbevalójához, azzal a különbséggel, hogy az adorjáni nagygömbcsüngŐjén ékkőberakás volt. Ilyen ékkőberakásos, nagygömbcsüngős fülbevalót ismerünk az alsógelléri 232. sírból is, ahol egy korongolt szürke kerámiával együtt került elő. 55 Bóna István az ürbőpusztai fülbevalót a 660-as évek végére keltezi, a láncos fülbevalókról — amelyek közé az ürbőpusztai is tartozik — az alábbiakat állapítja meg: „egyikük sem keltezhető a VU, század második felénél későbbre, és általában a késői lemezes csoport anyagára jellemzőek"'. 56 Az adorjáni 5. tanya 4. és 16. sír fülbevalóinak (XVII.t.l6.,XX.t.7-8.) jó párhuzamait találjuk az alattyáni 356.,502 és 704., valamint a szobi 21. sírban. Ezek a fülbevalók nagyméretű bronzgyűrűkből állnak, melyeken körkörösen elhelyezett gyöngydíszítés látható. Alsó gyöngycsüngőjük valamivel nagyobb a többinél, s a gyöngyszem és a fülbevaló gyűrűje között csonkakúp formájú fémhenger található, felette a tengely másik végén egy kisebb méretű gyöngy ül. Ennek a fülbevalótípusnak arany előképét az ozorai, valamint a II. igari leletben találjuk meg. 57 Szabó János Győző időbeli különbséget lát a hosszú, hengerpalástos csüngőjű és a rövid hengerpalástos csüngőjű fülbevalók között, s ez utóbbiak használatát a VII. század végétől a VIII. század közepéig határozza meg. 58 Az Adorján 5. tanya 45. és 47. sírok fülbevalóinak tengelyes szerkezetű üvegpasztagömbös csüngője volt. (XXVII.t.89.,XXVIII.t.l.) Ennek a típusnak jó párhuzamait találjuk a nagyrédei l. 59 , a csókái 46., 60 és az üllői 79. sírból. 61 Szabó János Győző szerint ez a fülbevaló a VII. század második felének jellegzetes ékszere, azonban még a VIII. század első harmadában is gyártják megrövidült palásttal. 62 A mi példányainkat kétségtelenül a VII. század harmadik harmadában használták, mivel a 45. sírban azzal a mellboglárpárral volt együtt, ami az ozorainak közeli rokona. A fent tárgyalt típustól alig különbözik az Adorján 5. tanya 40. sírjának fülbevalója — csak gömbcsüngője kisebb méretű, valamint a csüngőrész tengelyének másik végén valaha szintén egy gyöngy volt, ami ma hiányzik.(XXVI.t.l5.) Az adorjáni fülbevalónak jó párhuzamait találjuk a csókái 23. sírban. Kovrig Ilona ennek a fülbevalótípusnak a használatát a VII. század harmadik harmadára teszi. Azonban ez a típus még a VIII. század első harmadában is használatban volt. Ezt bizonyítják a csókái 30. sír fülbevalói, amelyek közül az egyik hasonlít a csókái 23. sírban talált példányhoz, míg a másik csavart karikás fülbevaló párhuzama az üllői II. temető 98. sírjának leletei között dinnyemag alakú gyöngyökkel együtt került elő. 63 E típus VIII. századi továbbélését bizonyítja a kabai avar temető 49. sírjának fülbevalópárja, amely a mi példányunknak szinte tökéletes mása. A kabai fülbevalópár zöld, kék és barna színű dinnyemag alakú gyöngyökkel együtt jött napvilágra, a kabai temető indulását M. Nepper Ibolya a VIII. század első harmadára teszi. 64 A fenti párhuzamok, valamint a 40. sír többi leletanyagának figyelembevételével fülbevalónkat a VIII. század első harmadára keltezhetjük. Ezt a kormeghatározást alátámasztja az a tény is, hogy a 40. sír gyöngysorában nincs dinnyemag alakú gyöngy, de már megvan az esztergályozott csont tűtartó, amely a későavarkor jellegzetes lelete. 65 Az Adorján 5. tanya 20. sírjának fülbevalója egyszerű bronzkarika, amelynek a gyöngycsüngője olyan tengelyre van felerősítve, amely két borda között fut. (XXI.t.6.) A tengely felső vége kiemelkedik a fülbevaló karikája fölé, s ezen egy gyöngy van. E típusnak jó párhuzamait ismerjük az alattyáni 247. sírból. Kovrig Dona megfigyelése szerint az alattyáni temetőben ez a fülbevalóforma ott jelentkezik először, ahol a lemezes öweretek megszűnnek. 66 55 TOCIK 1968,45. LI.t.20. 56 BÓNA 1957, 163. XXX.t.15-16. 57 KOVRIG 1963, 163. 58 GARAM-KOVRIG-SZABÓ-TÖRÖK 1975, 267-268. 59 SZABÓ 1968, V.t. 1-2 60 KOREK-KOVRIG 1960, CII.t.12. 61 HORVÁTH 1935,V.t.37-38. 62 SZABÓ 1968,44-45. 61 KOREK-KOVRIG 1960, 291. CII.t.6-7. 64 NEPPER 1982, 106-107. 65 BÓNA 1957, 68. 66 KOVRIG 1963, 162. XX.t.28-29. 72