Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

Gere László: Bácskai avar leletek

A csókái 30. sírban szintén megtaláljuk ezt a fülbevalóformát, ennek időbeli helyzetéről fentebb már szóltunk. Az adorjáni 5. tanya 20. sírból való fülbevaló használatának korát a VIII. század harmadik-negyedik évtizedére kell tennünk. Ezt a keltezést megerősíti a fülbevalóval előkerült bikónikus orsógomb, valamint egy indadíszes tűtartó, amely gyakran kerül elő griffes-indás öweretekkel együtt is. Temetőnk legegyszerűbb gömbcsüngős fülbevalói az Adorján 5. tanya 17. és Adorján út 10. sírból kerültek elő.(IX.t.l.,XX.t.4.) Ezek lényegében egyszerű bronzkarikák, amelyeknek alsó részére a pasztagyöngy felerősítésére szolgáló tengelyt felforrasztották. Igen gyakori ékszerforma, számos sírból ismerjük párhuzamát, így például megvan az alattyáni 222., 308. sírban is. Kovrig Ilona véleménye szerint ez a típus a VII. század második felében terjed el.

67 Használata azonban igen sokáig tart, megtalálható a későavar temetőkben is, így például a kabai 40. és 134. sírban,

68 valamint a szebényi I. temető 66.,115.,125.,196.,210.,218. sírjaiban. Az egyszerű üveggyöngycsüngős fülbevalók a kis granulált gömbökkel díszített fülbevalókat váltották fel, és már a korai öntött véretekkel egy időben használatban voltak.

69 Az Adorján 5. tanya 6., 22., 36. és az Adorján út 14., 36. sírjainak fülbevalói egy csoportba tartoznak. (XI.t.23.,XVI.t.6.,XVHI.t.3-4.,XXI.t.l3.,XXrV.t.lO.) Valamennyi fülbevalónak a karikája hosszúkás, ellipszis formájú, és granulációval díszített. Csüngőjük gömb- vagy hasáb alakú pasztagyöngy. Ennek a fülbevalótípusnak jó párhuzamait ismerjük az üllői 45., 151., 172. és 201. sírból

70 valamint a keceli 20. sírból

71 és a szebényi I. temető ll/b,14.,137., 138.,173.,211., 219. és 234. sírjaiból. A szebényi I. temetőben ez a fülbevalótípus a dinnyemag alakú és rúd alakú ikergyöngyökkel, valamint a poncolt-vésett díszítésű mellboglárokkal és rombusz keresztmetszetű karperecekkel együtt került elő, ezek a későavar kor ékszertípusai közé sorolják.

72 Ezt a megállapítást a többi idézett párhuzam is csak megerősíti. A keceli 20. sírban pszeudo-granulált gyűrűs taggal díszített karpereccel, valamint dobozos mellboglárral voltak egy sírban. Az üllői 201. sírban szintén dobozos mellboglárokkal és rombusz keresztmetszetű karperecekkel együtt fordult elő. Az üllői 201. sír fülbevalópárja pontos megfelelője az Adorján 5. tanya 6. és Adorján-út 14. sír fülbevalóinak. A keceli 20. sírnak nemcsak a fülbevalója, hanem a karperece is olyan, mint az Adorján 5. tanya 36. sírjában lévőé. A dunapataji arany dobozos mellboglárt Horváth Tibor a VII. század közepén készült darabnak tartja, amely még a VIII. század elején is használatban lehetett. Az üllői és a többi rokon darab készítésének és használatának idejét a VIII. századra teszi.

73 Mindebből fülbevalóinkra azt a megállapítást tehetjük, hogy a VIII. század folyamán általánosan használt és közkedvelt ékszertípusról van szó. Az adorjáni sírokban is dinnyemag alakú gyöngyökkel, esztergályozott csont tűtartókkal, bikónikus orsógombokkal együtt kerültek elő, amelyek a VIII. század jellegzetes lelettípusai, ezek azonban pontosabb kormeghatározásra nem alkalmasak. Sima bronzkarika az Adorján 5. tanya 20. és 35. valamint Adorján út 20. sírjában volt.(X.t.ll.,XXI.t.7„ XXIV.t.1-2.) Használatuk az avar korban általánosan elterjedt, pontosabb keltezésre nem alkalmasak. Karperecet Adorjánon összesen öt darabot találtak. Ezek három sírból kerültek elő. Az Adorján 5. tanya 35. sírjából egyszerű bronzhuzalból készült, hegyesedő végű karperec látott napvilágot. (XXIV.t.3.) A 36. és 38. sírban volt egyegy bronzhuzalból készült, tagolt, bordadíszes karperecpár. (XXrV.t.7-8.,XXVI.t.3-4.) Mint fentebb már utaltunk rá, ennek a típusnak jó párhuzamát találjuk a keceli 20. sírban, amelynek alapján ezt a karperecformát a VIII. század első felére keltezhetjük. Hasonló tagolt díszítésű karperecet, némileg egyszerűbb, öntött formában ismerünk a szentesi 16. sírból

74 és az abonyi avar temető 109. sírjából.

75 E két utóbbi lelőhelyen a karpereceket granulációval díszített gyöngycsüngős fülbevalók, esztergályozott csont tűtartók, dinnyemag alakú gyöngyök társaságában találjuk meg. E leletegyüttesek alapján a szentesi és az abonyi karperecek már a későavar korba tartoznak. Úgy tűnik, hogy a keceli 20. sír karperece a legkorábbi, s később ezt a formát utánozzák öntött kivitelben is. A fentiek alapján az adorjáni karpereceket a VIII. század közepére keltezhetjük. 67 KOVRIG 1963, 161-162. XVIII.t.37-38. 68 NEPPER 1982, 104., 107., 114-115. 69 GARAM 1975, 100. in: GARAM-KOVRIG-SZABÓ-TÖRÖK 1975. 70 HORVÁTH 1945, V.t. 6-13. IX.t.17-25. X.t.26-45. XI.t.5-13 71 SÓS 1958, VI.t.7. 12 GARAM 1975, 100. in: GARAM-KOVRIG-SZABÓ-TÖRÖK 1975. 71 HORVÁTH 1935,62.; A doboz alakú boglároknak ezt a keltezését Garam Éva is elfogadja, lásd: GARAM 1978,215. 74

CSALLÁNY 1906,296. 75 ÉBER 1902, 256. 73