Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)
Gere László: Bácskai avar leletek
Az ismertetett analógiák alapján a bajai lelet a kengyelek és a nádlevél alakú, rovátkolt díszű lándzsa alapján a bácsújfalusi anyaghoz kapcsolódik. A lószerszámdíszeket a főnlaki és kunszentmártoni préselőminták szintén a koraavar időkre datálják. A bajai leletet tehát a VI. század harmadik harmada és a VII. század első évtizedei közé tehetjük. A bácsfeketehegyi lelethez a két hurkosfülű kengyelen és nádlevél alakú lándzsán kívül még három darab háromélű nyílcsúcs, egy vaskarika, egy bizánci típusú bronzcsat, valamint egy másik csat szíj szorítólemeze tartozik. Ezen utóbbi tárgyak jól beleillenek a koraavar korszakba, azonban pontosabb keltező értékük nincs. A bácsfeketehegyi tárgyak másik csoportjának (I.t.1-10.) jó párhuzamát találjuk a törökbálinti 1. és 2. sírban. Kovrig Ilona a szalagfonatdíszes kisszíj véget, amely pontosan azonos a mi példányainkkal (I.t.3.) lószerszámdíszként határozza meg. A 2. sírból származó díszítetlen szíjvégek a bácsfeketehegyitől (I.t.4.) abban térnek el, hogy a törökbálinti példányok szíjszorító részét bordás szalag díszíti. Ezeket Kovrig Ilona az övhöz tartozónak tartja. 26 Lehetséges, hogy Bácsfeketehegyen is így volt, mert a nagyszíjvég — ami minden bizonnyal az övhöz tartozott — szintén sima, díszítetlen, pontosan olyan, mint a törökbálinti 1. sír nagyszíj vége. A lószerszám meglétére pedig a félgömbalakú, rozettás veret is utal. A törökbálinti 1. sír rozettás veretei is ebbe a típusba tartoznak. Arra már Kovrig Ilona is felhívja a figyelmet, a szalagfonatdíszes szíjvégek és a rozettás veretek már az adonyi és a főnlaki préselőmintaleletekben is megvannak. A törökbálinti leleteket Kovrig a VII. század legelejére keltezi, figyelmeztet azonban arra, hogy a leletek sírbakerülési ideje nem azonos készítésük idejével. 27 A bácsfeketehegyi lelet csatját (I.t.7.) Csallány Dezső szintén a VII. század elejére datálja. 28 Mindezeket figyelembe véve a bácsfeketehegyi leletet a Vl.század utolsó, és a Vll.század első évtizedeire tehetjük. Ennek a keltezésnek a kengyelek és a lándzsa sem mondanak ellent. Egyidejűségük igen valószínű, még ha nem is biztos, hogy egy síregyüttesbe tartoznak. A szeghegyi lelet bográcsával (V.t.8.) legutóbb Garam Éva foglalkozott. 29 Eredményeihez új adatokat hozni nem tudok, ezért a korai avar bronzbográcsokkal a továbbiakban nem foglalkozom. A sírlelet csatját Garam Éva S.Unzére hivatkozva a Salona-Histria típusú csatok közé sorolja, felhívja azonban a figyelmet arra, hogy Unze ezt a csattípust épp a szeghegyi lovassír I. Heraclius és Heraclius Constantinus (613-641) solidusa alapján legkésőbb a VII. század első harmadára keltezi. 30 Csallány Dezső datálása megegyezik ezzel; ő ezt a csatformát tarsolycsatnak határozza meg. A szeghegyihez formailag legközelebb a kunszentmártoni ötvössír csatja áll, de itt a csattest két oldalán már taréjos sárkányfejpárt láthatunk. 31 A lelet többi tárgya sem mond ellent ennek a keltezésnek. A sírba helyezett vaspántos vödörnek jó analógiáját ismerjük az aradkai (Aradac) 85. sírból. Igaz ugyan, hogy ez utóbbi bronzpántos. Az aradkai 85. sírban lévő szíjvégek pontos mását a főnlaki préselőminta leletben találjuk meg. 32 A kopja és a fokos szintén a koraavar formák közé tartozik. Ezeknek azonban pontosabb keltező értékük nincs. A sarló bizonyára nem mint munkaeszköz-melléklet került a sírba.Talán erre enged következtetni a sírban való helyzete is, ugyanis közvetlen a lókoponya alatt került elő. 33 A szeghegyi lelet fokosa a rézüst alatt volt, akárcsak a bölcskei 11. sír esetében 34 . Sajnos pontosabb helyzetüket nem ismerjük, de az elhelyezés aligha lehet véletlen. A négy temetőből előkerült bogrács esetében kettőnél volt ez megfigyelhető. A dávodi, bácsszentiváni, bátmonostori valamint a kishegyesi leletek pontosabb datálása — egyéb leletek híján — nem lehetséges, ámbár mint ezt fentebb is kifejtettem, a koraavar korba való tartozásuk kétségtelen. 26 KOVRIG 1957, 120. XVI., XIX. t. 27 KOVRIG 1959, 130-131. 28 CSALLÁNY 1957,207. 29 GARAM 1982,73-87. 30 GARAM 1982, 85.; CSALLÁNY 1957,269-270. 31 CSALLÁNY 1933, III.T.5. 32 NAGY 1959, 64. XXIII-XXIV. t 33 ROEDIGER 1903, 274. 34 GARAM 1982,73. 55
