Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

Gere László: Bácskai avar leletek

II. AZ ADORJÁNI (NADRLJAN) AVAR TEMETŐ A lelőhely azonosításának problémája A szegedi folyammérnökségi hivatal vezetője értesítette Csallany Dezső múzeumvezetőt, hogy Adorján községnél a Körös-ér mederrendezési munkálatainál a gátépítés számára kitermelt föld elkubikolása közben csontvázak és bögrék kerültek elő. A hitelesítő ásatást 1943. március 30-án végezte el Csallany Dezső. A vasútállomástól mintegy 1 kilométerre északra a Magyarkanizsa-Adorján közötti országútszakaszon van a lelőhely. A Körös-ér északi partján terül el, annak Sárga árok nevű alsó részénél. A hitelesítő ásatás során öt sírt tárt fel Csallany Dezső. A temető további feltárását a Szegedi Egyetem Embertani Intézete végezte el. Az ásatást Nemes József és Pálfy intézeti gyakornokok végezték 1943. április 2-21. között. Az Adorján 5. tanyánál lévő temető előkerülési körülményeit nem ismerjük. A két temető egymáshoz viszonyított helyzete sem egészen egyértelmű. Az adorjáni temetők antropológiai meghatározásánál Bartucz Lajos és Farkas Gyula a két temető között néhány száz méter távolságról ír, ez azonban aligha lehetséges. Az általuk közölt térkép léptékét ugyan nem ismerjük, azonban ha abból indulunk ki, hogy a térképen feltüntették Nagy P. szántóföldjét, s tudjuk azt, hogy az ilyen kisparaszti parcellák 20-50 m szélesek szoktak lenni, akkor arra az eredményre jutunk, hogy a Fejér-féle tanya az adorján-úti temetőtől aligha van távolabb 100-150 méternél. Ennek bizonyítására idézem Csallany Dezsőnek az adorjáni temető kapcsán Bartucz Lajoshoz írt levele egy rövid részletét: „Az első temető közvetlenül a Sárga árok és az országút szögletében húzódott. (...) A két temető közel volt egymáshoz, de nem tudom, hogy 50-60 méternyire vagy 1-200 méternyire volt-e?" Csallany Dezső levele ad magyarázatot arra is, hogy miért lett itt egy temető helyett kettő: „ Úgy tudom, hogy a második lelőhely halmon, vagy halomszerű emelkedésen terül el. így nem hiszem, hogy a két temető között közvetlen összefüggés lenne. " Azonban még az sem egészen biztos, hogy az Adorján 5. tanya alatt valóban özv. Fejér Mihályné tanyáját kell-e érteni. Ennek bizonyítására idéznék Bartucznak Csallányhoz írt leveléből: „Nálam ugyanis Nagy Péter, Molnár Lukács, özv. Fejér Mihályné földje és tanyája szerepel. Azt hiszem azok közül a Fejér Mihályné tanyája jelenti az 5. tanyát. " Bartucz sejtése azon a feljegyzésen alapul, ami az ásatási jelentésben az 1. sír leírása után olvasható. Ez pedig a következő: „A Fejér tanyán a lakóház kerítésétől 2 méterre az út felé rossz égetésű nagy edény fenékdarabja fél méter mélységben. " Ez a megjegyzés úgy is felfogható, hogy a többi sír nem itt volt, s itt épp az általánostól eltérő helyzet miatt említik a Fejér tanyát. A kérdést teljes biztonsággal eldönteni ma már csak hitelesítő ásatás, valamint a korabeli kataszteri térképek alapján volna lehetséges. De akár a Fejér, akár a Molnár tanya viselte is egykor az 5. számot, véleményem szerint itt egy temetőről, annak távolabbi (szélső?) sírjairól van szó; ugyanis a Fejér-féle tanya sincs távolabb a Sárga ároktól 100-150 méternél. A régészeti anyag egységes volta is ezt a lehetőséget támasztja alá.

35 A sírok leírását az alábbiakban az ásatási napló alapján adom. Adorján-út Az egyes tárgyak és a sírok leírásánál a következő rövidítéseket alkalmazzuk: M: mélység, H: sírhosszúság, Sz: sír szélessége, Csh: csontváz hosszúsága, J: a csontváz megtartási állapota jó, K: a váz állapota közepes, R: a csontváz fenntartása korhadt, Szá: szájátmérő, Ma: edénymagasság Fá: fenékátmérő, V: űrtartalom. A sírok irányítását az égtájak kezdőbetűivel jelzem, és mindig a fej helyzetét jelöljük vele. Vagyis ÉÉNY-DDK irányítás, ÉÉK-re lévő fejjel. A temető antropológiai feldolgozása, ahol a temetőtérkép és a helyszínrajzok is vannak, megjelent : BARTUCZ-FARKAS 1957, 317-347. Az eredeti ásatási jelentés, temetőtérkép, és helyszínrajzok megtalálhatók az M.tA. Kézirattárában az alábbi jelzet alatt: MS 4080/52.; Az adorjáni avar leletek közül a zemuni népvándorláskori kiállítás katalógusában megjelent az Adorján 5. tanya lelőhely sírjaiból az 1., 20.,33.,36.,45. sz. sírok, az Adorján úti sírok közül pedig a 6.,7.,15.,28.,35. sz. sírok leltanyaga. (DIMITRIJEVIC-KOVACEV1C-V1NSKI 1962,49-52.; VINSKI 1958, 13-14. IX.1-16.) 56