Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

Gere László: Bácskai avar leletek

Kishegyes-Mali Idős Az 1906-ban feltárt kishegyesi avar temető un. 70 lovassírja a „sárga gödör" behúzása alkalmával a szomszédos izraelita temető kerítése közelében került elő. Erről a sírról pontosabb adataink nincsenek. A csontváz mellett talált lovasfelszerelést Greiner Endre kishegyesi tanító mentette meg. Greiner Endre Varga Mihály kishegyesi lakosnak a sírmezővel szomszédos kertjében próbaásatást végzett. A kutatóárkokban azonban már nem talált sírokat.

7 A leletek leírása: 1. Hurkosfülű kengyel (V.t.l.). Magassága 13 cm, átmérője 10,7 cm, talpalószélessége 1,8 cm. 2. Hosszúfülű kengyel (V.t.2.). Magassága 16 cm, átmérője 11,2 cm, talpalószélessége 2,3 cm. 3. Nádlevél alakú lándzsa (V t.3.). Hossza 17 cm, hegye letört. (V. tábla 7.). Hossza 17,8 cm. 4. Oldalpálcás zabla két feszítőrúdja (V.tábla 4-5.). Egyik végük kampós — L alakban meghajlított, másik részük ellapított. A felső részükön két egymás fölött lévő nyílás van a zabla tengelyének befogadására. Hosszuk 18,4 ill. 19 cm. 5. Csikózabla (V.tábla 7.) Hossza 17,8 cm. 6. Vaskés (V.tábla 6.). Hossza 10,4 cm. Szegne gy-Sekic / Lovcenac Ifjabb Hollinger György szeghegyi lakos 1901-ben udvarának bővítésénél, partásás közben sírra bukkant, ahol két emberi koponyán és csontvázon kívül egy aranyérmet, két kengyelvasat, egy cserépedényt és egy vascsatot talált. Hollinger a sír nyugati végét bolygatta meg. A további feltárást Roediger Lajos végezte el. A telecskai löszpartból „elhódított" udvar végén, annak szögletében, a megmaradt, le nem hordott partfal fölött, a felszín alatt 170-180 cm mélységben feküdtek a vázak koponyái. Roediger átvizsgálta a sír megbolygatott nyugati végét, ahol az egyik koponya előkerült. A bolygatatlan rész feltárását a sír keleti végén a partlemetszesbol kilátszó lábszárcsontoknál kezdte el (ezek szerint Hollinger a medencecsontokat is kimozdíthatta eredeti helyükről). A felszín alatt 130 cm mélységben lókoponya került napvilágra. A lókoponya alatt egy görbe kés és egy sarló töredéke volt, s csak ezek alatt— 170-180 cm mélyen — bukkantak elő a lábszárcsontok. „A lókoponya nyugati oldalán haladva az ásással összelapított, kifoldozott fenekű rézüstöt és az alatt vascsákányt találtunk. A lókoponya és a rézüst között való térből, amint lejjebb ástunk, egy vödörnek vas kengyelét, fülét és pántjait emeltük ki. " A csákány és az üst nyilván a mellett, azzal egy szinten volt, a favödör pedig közvetlenül a lábszárcsontok felett. „A csákánytól nyugatra vaslánc töredékeit és lapos vasdarabokat ástunk ki; továbbá egy lapos ívben hajló vasdarabot, amelyen még rajta van egy-két helyen a farost. Alakja után e vasdarabotfapajzs szélpántjának gyaníthatni. "

8 A leletek leírása: 1. Füles bronzcsengő (Vl.t.l.). Alsó szélén gallérszerű perem van. Magassága 4 cm, alsó felének legnagyobb átmérője 4,5 cm. A csengő fülébe egy 3 mm vastag bronzsodronyból készült nyolcas alakú, 2,5 cm hosszú láncszem volt beakasztva. (VI.t.2.). 2. Tarsolyzáró csat (VI.t.3.). Hossza 3,7 cm. 3. Hurkosfülű kengyelpár (VI.t.4-5.). Mindkettő 5 mm vastag négyszögletes vashuzalból készült. Magasságuk 12,5 ill. 12,8 cm. 4. Bronzcsat (VI.t.6.). Négyszögletes formájú. Mérete 2,8 x 2,8 cm. 5. Rézüst (V.t.8.). Ovális alakú, anyaga vörösréz. Magassága 23 cm. Szájátmérője 40-41 cm. A nagyobb átmérő irányában a peremen egymástól 8 cm távolságra két-két lyuk szolgál a fül felerősítésére. Az üst alján 13 x 12 cm nagyságú foltozás van. Ugyancsak foltozás van az egyik oldalon is, 5 x 4 cm-es nagyságban. 6. Fokos (VI.t.7.). Pengéje kissé lehajló. Az él hossza 5 cm. A fokos teljes hossza 25 cm. A nyéllyuk ellipszis alakú, átmérője 3,2 cm. A nyéllyuknál úgy felül, mint alul mindkét oldalon csúcsba futó kiemelkedés van. Tompa, ütésre szánt vége 3,5 cm magas, 4 cm széles. 7. Üstfül (VI.t.8.). Anyaga vas. A két végpont távolsága 23,7 cm, magassága 10 cm. Felső része lapos, 2 cm széles. Alsó részei csavartak. 8. Vaskampó az üstfül beakasztására (VI.t.9.). Hossza 9,5 cm, magassága 2,5 cm. 7 GUBITZA 1907, 357-358.; GUBITZA-TRENCSÉNI 1908, 67.; VTNSKI 1958, 14. VID.t.16-22.; DIMITRIJEVIC-KOVACEVIC-VINSKI, 1962 4445. 8 ROEDIGER 1903, 272-276.; GUBITZA-TRENCSÉNI 1908, 46.; DIMITRIJEV1C-KOVACEVIC-VTNSKI 1962, 55-56.; VINSKI 1958, 13.; GARAM 1982, 74-76.; 52