Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

V. Kápolnár Mária: Tejüzemek Dombóváron

A Dombóvári Vajtermelő Központ 1936. évi termelése Termék Eladás 1. n. év 2. n. év 3. n. év. 4. n. év. Összesen VAJ Összesen (kg) 109.760,6 117.207,9 117.339,8 131.005,7 475.314 Ebből: belföldi értékesítési kg) 58.999,8 85.579,75 72.715,95 60.572,1 olasz vámmentes zóna adagolt vaj (kg) 2.720 2.615 2.480 1.900 olasz vámmentes zóna főzővaj (kg) 2.720 2.615 2.480 913 Butyryl útján Németországba (kg) 13.258,8 7.823,2 16.357,6 36.829,8 Butyryl útján Angliába (kg) 25.572,4 15.494 14.782,8 27.838,4 Olaszországba (kg) 152,4 1.117,6 4.114,8 Csehszlovákia 2.540 New York (kg) 7010,4 SAJT Összesen 3.231 db 5013,7 kg 6.293 db 9.994 kg 7.418 db 11.202,5 kg 6.000 db 9.637 kg 22.942 db 35.874,2 kg + venni kellett 250 db 368,3 kg 770 db 1.091,5 kg 300 db 437 kg 1320 db 1.896,8 kg CASEIN Összesen — napi 3,5 q 10.000 kg 10.000 kg 20.000 kg 40.000 kg A vaj ára a belföldi piacon 3,18-3,23 P között mozgott, az exportból - az árkiegészítéssel együtt 3 pengőt lehetett kapni. A sajt ára 1,5-1,6 P között volt. 1936 folyamán és az év háromnegyed részben a gyár nem tudott elegendő sajtot gyártani, ezért a partnerek igényeinek kielégítésére vásárolnia kellett más cégtől. A meglévő kazeingyárat a sovány túró jobb értékesítése miatt átépítették. Az átalakítás legköltségesebb része egy 15 méter hosszú, 1.300 milliméter magas, 1.700 milliméter széles borovi fenyőből készült túrószárító faszekrény beszerzése volt. A szárító megfelelően kiképzett légutakkal, vezetősínekkel, beépített hőmérővel, 416 db szárítókerettel, bordás gőzfűtésre berendezett fűtőtestekkel rendelkezett. Vásároltak egy kazeinosztályozót, felújították a villanyvilágítást, elektromotort és oszlopos fúrógépet vásároltak.

183 10 órai üzemmel napi 3,5 q kazein termeltek. A korszerűsítés előtt 1 P/kg-os áron adták el a készterméket belföldi cégeknek, majd 10.000 kg jó minőségű őrölt kazeint 1,4 P-ért értékesítettek. Az utolsó negyedévben gyártott 20.000 kg kazein fele magas zsír- és savtartalom miatt csak másodosztályú lett, ezért Dombóváron ill. az osztrák piacon 1,05 P-t kaptak érte, a többi 1,25 pengőért Angliában talált vevőre.

184 1937-ben a vajtermelés további 8%-kal növekedett, mennyiségileg legtöbbet ebben az évben állították elő a cég fennállása alatt. A tejszállító községeket Lajoskomárom kivételével megtartották, sőt újabb falvakkal is szerződést kötöttek. A belföldi értékesítési átlagár 3,24 pengő, az exportár 3 pengő volt az állami árkiegészítéssel együtt. Az export évek óta tartó támogatása miatt viszont az állam benyújtotta a számlát. Az érintett cégekre exportilletéket rótt ki, amelyből 10.000 pengőt a dombóvári vállalatnak kellett az év végén megfizetni. A vaj nagy részét igyekeztek továbbra is a belföldi piacon elhelyezni, sőt az ún. szövetkezeti, pasztorözetlen, ezért olcsóbb vaj értékesítését is elkezdték. Dobi István dunaszekcsői csarnokából 13.385 kg vajat vettek át értékesítésre olyan megállapodás alapján, hogy elszámolták a ténylegesen elért árat, amiből levonták a szállítási költségeket, a rendelkezésre bocsátott anyagok beszerzési értékét és 8% kihordási költséget. Ez a kereskedés sikeresnek bizonyult, így még kb. 1700 kg vajat mástól is vettek továbbértékesítésre. 182 TML Dombóvári Vajtermelő Központ i. lg. ü. jkv. 1936-1937. 183 BFL. VII. 2.e. Cg. 8127. Ifj. Hantos István értékbecslése 1947. május 30-án 184 TML Dombóvári Vajtermelő Közp. i. lg. ü. jkv. 1936. ápr.5.; júl. 19.; okt. 25.; 1937. jan. 17. 337