Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

V. Kápolnár Mária: Tejüzemek Dombóváron

jelentőségű, mivel a legnagyobb magyarországi városi tejellátó vállalatról van szó, amelyik európai viszonylatban is az élvonalban helyezkedik el.

174 A Dombóvári Vajtermelő Központ vezetése kevésnek tartotta a megmaradt 37,5 fillért, ami a feldolgozás és a belföldi eladás költségeit nem fedezte. Ekkor már a vaj 75%-át belföldön értékesítették, s a korábbiakkal ellentétben hátrányba kerültek az exportáló vállalatokkal szemben, akiket az állam exporttámogatással segített. A számítások szerint a vaj a kedvezményes díjtételekkel számított vasúti fuvardíjat sem bírta el, ezért 1935-től saját rezsiben történő fuvarozásra tértek át. Úgy kalkuláltak, hogy a generáljavítási költségekkel együtt 12.000 pengőbe kerülő International gyártmányú 3 tonnás gépkocsi költsége egy év alatt megtérül. Másnaponként szállították vele a vajat Budapestre, vissza az üres ládákat és szükséges anyagokat Dombóvárra.

175 Ez a számítás tökéletesen bevált, egy év alatt a vasúti fuvardíj és a tehergépkocsi költségének különbsége 13.553. pengőt tett ki, így a teherautó egy év alatt amortizálódott.

176 Május 1-től az Országos Tejgazdasági Bizottság határozata értelmében a belföldön értékesített vaj árából még további 20 fillért levonhattak a feldolgozó vállalatok, így remélték, hogy a súlyosabb veszteségeket el tudják kerülni, hiszen a márciusi vaj- és sajthiány miatt mindkét termékből vásárolniuk kellett a belföldi igények kielégítésére. Nyáron viszont új, 1 kg-os tömbvajat szállítottak az olasz vámmentes zónába, ami ugyan két lírával olcsóbb volt, de nagyobb árkiegészítést és prémiumot kaptak utána. Nem sok ilyen terméket tudtak eladni, mert ismét vajhiány mutatkozott és szüneteltetni kellett a kivitelt.

177 1935 negyedik negyedévében 103.379 kg vajat termeltek, ebből belföldön 56.800,15 kg-ot, az olasz vámmentes zónában 2645 kg adagolt és 2450 kg főzővajat adtak el. A Butyryl útján 350 kg vajat a Vatikánba, 23.825,2 kg-ot Németországba, 16.560,8 kg-ot Angliába, 558,8 kg-ot Csehszlovákiába, 914,4 kg-ot pedig Svájcba vittek ki. Az átlagár októberben 3,18 P/kg, november-decemberben eddig 3,25 P/kg volt. Éves szinten a vajtermelés 6%-kal kevesebb mint 1934-ben, a trappistáé pedig 25%-kal. Év végén 17.098 kg sovány túrót is exportáltak Németországba, ami az állami kiegészítéssel együtt 50 fillér bevételt hozott. Az utolsó negyedévben 4664 db trappista sajtot értékesítettek 7277 kg súlyban 1,55-1,6 P/kg árért. 178 A 1935. évi jó eredmény ellenére sem fizettek osztalékot, hanem a lemerült tartalékalapot töltötték fel. Egyidejűleg a vezérigazgató fizetését 1200 P-re, Ungár Sándor cégvezetőjét pedig 640 P-re emelték fel. Emellett elhatározták a nyolc éve használt Buick személygépkocsi lecserélését egy új, Wanderer autóra, mert a régi javítási költsége 4500 P lett volna és az új kocsi fogyasztása is kedvezőbbnek ígérkezett.

179 A hatüléses, válaszfalas, 2.250 cm

3 hengerűrtartalmú, fekete fényezésű, bézs kárpitozású, Pullmann-Limousine gépkocsi 9.900 pengőbe került, a Buickot 400 pengővel számolták be a vételárba. Két hónappal később viszont kiderült, hogy a beígért 17-18 literes fogyasztás helyett az új autó 21 litert használt fel 100 kilométerenként. A fogyasztásra és a gépkocsira sok panasz volt a későbbiek során is.

180 Az 1920-as évek korszerűsítései és beruházásai után csak a válság túlélése adott lehetőséget néhány gép és berendezés kicserélésére. 1934-ben új villanymotort és 400 liter/óra teljesíményű Alfa Laval szepatárort vásároltak. 1935-ben az íróspincébe vízmentes villanyvezetéket szereltek be. A laboratóriumot 1939-ben háromfázisú Siemens elektromotorral és 16 próbás zsírvizsgáló centrifugával látták el. A saját tulajdonú vidéki tejcsarnokokban 18 db 300 literes, 5 db 500 literes és 1 db 1400 literes ónozott rézüst volt, 13 db 400 literes, 1 db 300 literes, 1 db 700 literes Alfa Laval fölözőgép, 5 db 13 csöves, 7 db 19 csöves és 1 db 27 csöves tejhűtő volt.

181 1936. évi tej szerződések a korábbiaknál is hátrányosabban érintették a vállalatot, mert a feldolgozásra levonható öszszeget 37,5 fillérről 36 fillérre szállították le. Viszont a 26%-os vajtermelés és 36%-os sajtgyártás növekedés fokozta a kapacitások kihasználását és a vállalat eredményességét. 174 TML Főisp. biz. i. 14/1938. Figyelembe kell a forrás értékelésénél vennünk, hogy Deckert Marcell egy közeli ismerősének az elhelyezéséhez kérte a főispán támogatását, s ennek bevezetéseként vázolta cége munkálkodását 1936. május 7-én. 175 TML Dombóvári Vajtermelő Közp. i. lg. ü. jkv. 1935. jún. 10. 176 TML Dombóvári Vajtermelő Közp. i. lg. ü. jkv. 1936. jan. 10. 177 TML Dombóvári Vajtermelő Közp. i. lg. ü. jkv. 1935. ápr.7.; júl. 15.; okt. 8. 178 TML Dombóvári Vajtermelő Közp. i. lg. ü. jkv. 1936. jan. 10. 179 TML Dombóvári Vajtermelő Közp. i. lg. ü. jkv. 1936. mára 5. 180 TML Dombóvári Vajtermelő Közp. i. Adásvételi szerződés 1936. mára 25.; Levél Hess Emilnek 1936. május 23. 181 BFL VII. 2. e. Cg. 8127. Értékbecslés 1947. május 30. 336