Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)
Gaál Zsuzsanna: Egy arisztokrata visszaemlékezései. A Széchenyiek három nemzedéke
Zichy-gyerekeket illette. Egervárt egyébként 300.000 Ft-ért még János életében eladták, így a Széchenyi lányok örökrésze fejenként 100.000 Ft lett. 75 Nem kétséges, hogy az osztozkodás kedvezményezettje Sándor volt. A szülők, de talán az egyezségre hajlandó testvérek is így ismerték el, hogy a három fiú testvér közül egyedül ő felel meg a főrangú családok tagjaival szemben támasztott társadalmi elvárásoknak, s gyermekei révén ő lesz az, aki a család nevét, „jó hírét a hazában fenntartani fogja". 76 László az osztályos egyezség évében elmúlt már 45. éves, még mindig „nőtlen, fülig belesüppedt a soproni kispolgári körökbe, melybe számos gyengéd szál visszafogta ". 77 Feleséget is majd ebből a körből választ magának, igaz — talán tapintatból, talán anyagi megfontolásokból — csak anyja halála után. 78 György szerencsétlennek tartott, egyébként válással végződő házasságáról már esett szó. Örökségét átvéve hátralevő életében szinte teljesen felélte vagyonát. 1881-ben birtokait adta el Festetich hercegnek 150.000 Ft-ért és életjáradékért, majd szülei egykori otthona, a soproni palota került sorra. Helyette egy kisebb házat vásárolt a városban, s ez volt az egyetlen, amit halála után Sándorra örökségként hátrahagyott. 79 Széchenyi Sándor a nagydorogi birtokot átvéve nem volt könnyű helyzetben. A gazdálkodáshoz nem értett, mégis maga próbálta a birtokot irányítani. Másfél év múlva rájött, hogy segítségre van szüksége. Felfogadta az egykori simontornyai tiszttartót, gazdasági tanácsadónak, ám a birtokgazdálkodás általa kijelölt iránya is hibásnak bizonyult. A birtok jövedelme messze elmaradt az elvárható szinttől. A tiszttartó ennek fő okát a hagyományokon alapuló, szervezetlen gazdálkodásban látta, amely az írásbeli utasításokat, a rendszeres gazdasági számításokat is pontos adminisztrációt nélkülözte. 80 E téren valóban akadtak hiányosságok, erre nézve jellemző eset, hogy amikor Sándor Nagydorogra érkezett, s tájékozódni kívánt a birtok ügyeiről, nem lelte meg a számadás könyveket: megették az egerek. 81 Az emberi, állati és gépi erő hatékony kihasználását biztosító munkaszervezés kétségtelenül fontos költségcsökkentő tényező, a jövedelmezőség emelésének egyik lehetséges eszköze. A bevételi oldalról viszont legalább ilyen fontos lett volna olyan termelési szerkezet kialakítása, amely az olcsó amerikai búza és ausztrál gyapjú európai megjelenése nyomán bekövetkezett piaci változásokat tükrözi. A dorogi tiszttartó azonban ezekről a változásokról nem vett tudomást, hiszen az uradalomban még 1870-es években is a juhászat egyoldalú fejlesztését erőltette. így a birtok hozama a munkaszervezés, gépesítés terén kifejtett erőfeszítések ellenére sem emelkedett megfelelő mértékben. 82 A század utolsó évtizedében ugyan megtörténik majd a váltás, a juhászat helyett a szarvasmarha-tenyésztés kerül előtérbe, de az eredmény ezúttal is elmarad. Az 1896-os mérleg szerint a 3242 kat. hold terjedelmű nagydorogi birtokrész holdankénti vesztesége 73,9 kr, a kb. 570.000 Ft-ra becsült tőke utáni kamatveszteség pedig több mint 25.000 Ft. 83 S hogy itt nem csupán egy kiugróan rossz év eredményéről van szó, álljon itt bizonyságul a visszaemlékezés néhány sora: „A gazdaság vitele sötét pont életemben. Beismerem gyarlóságomat, de mivel soraimmal nem akarok bűnbánó gyónást, hanem emlékeimet letenni — inkább röviden átsiklok a témán. " 84 A gazdálkodás területén elszenvedett kudarcok gyakorlati beismeréseként is értelmezhető, hogy Sándor László halála után nem vette át a segesdi hitbizományi, hanem rögtön tovább adta legidősebb fiának Bertalannak. 85 Igaz, ekkorra véglegesen eldőlt az is, hogy életét a közéleti tevékenységnek szenteli. Nagydorogi megtelepedésének e tekintetben meghatározó szerepe volt, hiszen a birtokot átvéve virilisként automatikusan a Tolna megyei törvényhatóság tagja lett. 1872-84 között ugyan nem viselt hivatalt, de a törvényhatóságban való szereplésével, a megyei bizottságok munkájában való részvétellel folyamatosan részese volt a helyi közéletnek. Vizsolyi Gusztávval való rokoni-baráti kapcsolata pedig 1884-ben a főispáni székbe segítette. 86 Ez pedig egy olyan karrier kezdetét jelentette, ahol újabb címek és rangok a viselt tisztségnek természetes, szinte magától adódó következményei voltak: 10 éves főispáni jubileuma alkalmából nevezték ki valóságos belső titkos tanácsossá, megkapta a Vaskorona rendet és a Ferenc József rend 75 TMÖL Széchenyi cs. i. 1. dob. 2. pal. 76 TMÖL Széchenyi cs. i. 3. dob. 22. pal. 77 TMÖL Széchenyi cs. i. 3. dob. 26. pal. 78 Magyar nemzetiségi 1905. 197. 79 SZÉCHENYI 1933. 111. 80 TMÖL Széchenyi cs. i. 2. dob. 15. pal. 81 TMÖL Széchenyi cs. i. 3. dob. 26. pal. 82 TMÖL Széchenyi cs. i. 2. dob. 15. pal. 83 TMÖL Széchenyi cs. i. 2. dob. 15. pal. 84 TMÖL Széchenyi cs. i. 3. dob. 26. pal. 85 SZÉCHENYI 1933. 111. 86 Tvm. és Közérdek 1913. febr. 26. 302