Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

Gaál Zsuzsanna: Egy arisztokrata visszaemlékezései. A Széchenyiek három nemzedéke

nagykeresztjét, 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezet szervezésekor ennek elnöke lett, s alapításától kezdve ugyancsak elnöke volt a Tolnamegyei Takarék és Hitel Banknak.

87 Széchenyi Sándort házassága és szépen ívelő karrierje megállapodott emberré tette. Megnövekedett tekintélyéhez és rangjához nem illett már a viszonylag szerény méretű és külsejű nagydorogi lak. 1891-ben építkezésre szánta el magát. A tervek elkészítésével Abel Lother bécsi építészt bízta meg. A régi földszintes, gazdatiszti lakóházból 13 helyiséget lebontottak, s a megmaradt részre emeletet húztak. Az 50 helyiségből és melléképületekből álló kastély kialakítása kb. 70.000 Ft-ba került.

88 Széchenyi Sándor több mint 20 évig töltötte be Tolna vármegye főispáni tisztét. 1905-ben a szabadelvű párt összeomlása után azonban lemondott hivataláról. Eddigi tevékenységét is elismerve Ferenc József 1906-ban a főrendi ház alelnökévé nevezte ki. Ez volt utolsó tisztsége, amelyet még 6 éven át viselt, majd 1912-ben fiának Domonkosnak adott át.

89 Élete végén megelégedetten tekinthetett vissza a megtett útra, hiszen a megváltozott körülmények között is képes volt arra, hogy a családjával szemben támasztott követelményeknek megfeleljen. S ez nem volt könnyű feladat, elsősorban azért nem, mert miközben az arisztokratákkal szembeni elvárások terén a nagyapák nemzedékéhez képest alig történt változás, eközben a család létfeltételeit meghatározó anyagi alapok jelentősen átalakultak. Széchenyi Lajos több mint 100.000 kat. hold birtokosa, az unoka, Sándor már csak kb. 6.000 kat. holdon gazdálkodott. A természetes szaporodás következtében fellépő nagyarányú birtokosztódás már Lajos korában világosan prognosztizálható volt, elég ha a családfára pillantunk, s arra gondolunk, hogy — az osztódástól megóvott hitbizományok aránya alig több mint 10% volt. A veszélyt érzékelve működésbe lépett egyfajta védekezési mechanizmus. így értelmezhető Lajos végrendelete, aki nemcsak lányait zárta ki az örökségből, hanem fiai közül is azoknak kedvezett, akiktől leginkább remélhette, hogy okszerű gazdálkodást folytatva, megmenthetik a súlyosan terhelt birtokot. S lényegében ez történt a következő nemzedéknél is, akkor, amikor Sándornak juttatták Nagydorogot. A megváltozott anyagi helyzet első következményei már János generációjánál jelentkeztek, s még érzékelhetőbbé váltak a következő nemzedéknél. Lajos a birodalmi arisztokrácia tagja, olyan vagyon birtokosa, amelyből a ranghoz illő életmód nehézség nélkül finanszírozható. A horpácsi, állandó lakhelynek számító vidéki kastély mellett természetes, hogy Pesten és Bécsben vitt házat, sokat utazott, gyakran hónapokat töltve külföldön. Gyermekei számára sem jelentett gondot azonos rangú házastársat találni, elsősorban rokon — Zichyek, Erdődyek, Wurmbrandok — vagy más, magyar és európai főnemesi család köréből. Helyzetének megfelelően Lajos egész személyiséget a konzervativizmus hatotta át. Politikai meggyőződését csakúgy, mint gazdálkodáshoz való viszonyát. János a jórészt függőségben leélt élete során az apjáétól eltérő felfogását csak kevéssé tudta artikulálni, de az bizonyos, hogy a reformkor azon nemzedékéhez tartozott, amely politikai meggyőződését azzal is kifejezte, hogy a magyart társalgási nyelvvé tette. Hogy a magyar nyelv térhódítása politikai indíttatású volt, bizonyítja, hogy a nők változatlanul németül vagy ritkábban franciául leveleztek a Széchenyi családban is. János és családjának Bécsből való elköltözését utólag akár szimbolikus értékűnek is tekinthetjük, hiszen a fiúk esetében terjesen egyértelművé vált, hogy a család ezen ága már nem tartozik a birodalmi arisztokráciához. A választható és választott hivatások területén is történt némi változás. Új jelenségnek számított Sándornak — a főnemességre korábban nem jellemző megyei szereplése: A dunaföldvári járásban főszolgabíróként fizetett megyei hivatalt vállalt, s egész későbbi karrierjében is fontos szerepet játszottak a megyei kapcsolatok, amelyek kialakításában Sándor állandó itt tartózkodása meghatározó volt. Helyi kötődésének részben kifejezője, de részben következménye is volt Dőry Nathalievel kötött házassága. Mindez az arisztokraták kasztszerű elkülönülésével kapcsolatos, általánosan képviselt nézeteknek

90 esetleges korrekcióját vetheti fel. Sándor beváltotta apjának hozzáfűzött reményeit. Fenntartotta a családi ágat, három fia közül kettő, Lajos és Domonkos közéleti karriert csinált, s a következő nemzedéknél, jórészt ugyan a véletlennek köszönhetően, de megállt a birtokok további osztódása is. (A családi festményekről közölt fotókat V. Juhász Ildikó és Lovas Csilla készítette.) Tvm. és Közérdek 1913. febr. 26. TMÖL Széchenyi cs. i. 3. dob. 23. pal., SZÉCHENYI 1933. 101. Tvm. és Közérdek 1913. febr. 26. KÁROLYI 1982. 19-20., MOCSÁR Y 1855. 17.,PULSZKY 1880.211. 303