Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

Miklós Zsuzsa: Váralja–Várfő XIII. századi vára

Az egy db vasból kialakított kisméretű (H. 6 cm) vaskulcs tömör, füle kerek, tolla egyszerű, téglalap alakú, szára és karikája is szögletes átmetszetű, vége hegyes. (F.96.2.26. - 12.kép 7.) Hasonló típusú, de üreges szárú kulcs került elő a Börzsöny-hegységben, Márianosztra-Biberváron.

45 A váraljai kulccsal teljesen megegyeznek a csehországi Davle-ban felszínre került kulcsok, amelyeket — a várral együtt — a XIII. századra keltez az ásató.

46 Hasonló alakú, de már üreges szárú a kőszegi kulcs, amelyet Holl Imre a XIII. század második felére helyez.

47 Az ilyen egyszerű kiképzés a XII. század kulcsaira jellemző. A taréj hijazása Temesváry Ferenc megfigyelései szerint már a XII. század második felében megtalálható. A rombusz alakú fülkiképzés pedig a XIII. század második felében terjed el.

48 Valószínűleg lakathoz tartozó tolókulcs lehetett az S-alakban visszahajtott fogórészű, hiányos végű kulcsforma. (F.97.1.1. - 12.kép 6.) Ilyen kulcs ismert pl. Sarvalyról a 21. házból.

49 Az a lakatszerkezet, amelyhez ilyen kulcsot használtak, a XV. századtól ismert,

50 korábbi előfordulásáról nem tudok. Talán ládához tartozhatott az egyik végén ívesen visszahajlított vas veret. A felerősítés módjára 2 szegecs utal. (F.96.2.8. - 14.kép 7.) Hasonló szerkezetű és kivitelű veret látott napvilágot pl. Tura-Szentgyörgyparton, a XIII. század közepe táján elpusztult nemesi udvarházban.

51 Felszínre került két csuklóspánt is: A kéttagú pántok karikával kapcsolódtak egymáshoz; egyik tagjuk — a nyomok alapján — fában, vagy fához volt rögzítve. (F.96.2.7. és 96.4.39. - 14.kép 5-6.) Hasonló típusú véreteket tártak fel Cegléd-Madarászhalmon

52 Ilyen csuklós pántok kerültek elő a már említett turai nemesi udvarházban is.

53 Ajtó zárszerkezetéhez tartozhatott az U-alakú, laposra kalapált vastárgy (F.97.1.2. - 12.kép 11.), amelynek két, elvékonyodó végét — kialakítása alapján — fába ütötték bele. Ez a tárgy más XIII. századi lelőhelyeken is előfordul,

54 de inkább a késő középkorban terjedt el.

55 Kizárólagos használatúnak azonban ekkor sem tekinthető, mivel sok helyen még ekkor is fából készítették. Holl Imre ezzel magyarázza azt, hogy Sarvalyon csupán az egyik leggazdagabb házban (17.sz.) találták meg ezt a tárgyat.

56 Talán ruhán lehetett a téglalap alakú csattest, amelyen megmaradt a hozzá csatlakozó szíjtartó is. A szíjat szegecs rögzítette a vaspánthoz. (F.96.2.10. - 12.kép 9.) Fegyverek Nyílhegyek: Valamennyi nyílhegy kisméretű, alakjuk változatos. A négy értékelhető példány közül 3 db nyéltüskés, hegyük lapos, levélalakú (F.96.2.13, 25. - 12.kép 3-4.), illetve egy esetben a páncéltörő nyílhegyekhez hasonló, rombusz átmetszetű. (F.96.2.27. - 12.kép 5.) Egy példány köpüs: ennek a hegye háromszög alakú, lapos, igen enyhe bordával. (F.96.2.17. - 12.kép 2.) Súlyuk csekély: a köpüs a legkönnyebb, csupán 2,5 g, a két levélalakú, nyéltüskés példány 5-5 g, a rombusz átmetszetű a legnehezebb: 8 g. Tehát még ez is sokkal könnyebb, mint a hasonló kialakítású, de átlagosan 30 grammos páncéltörő nyílhegyek. Méreteik alapján tehát nem számszeríjhoz, hanem íjhoz tartoztak. Ilyen típusú nyílhegyek ismertek Váchartyán-Várhegy várából, amely a leletek alapján a XII. század második felében létesült, és legkésőbb a XIV. század második felében pusztult el.

57 A rombusz keresztmetszetű nyílheggyel csaknem megegyező példány került elő a XIII. század második felében — végén élt várban, Márianosztra-Biberváron. Az egyik ottani nyílhegy súlya is közel áll a váraljaihoz: mindössze 2 grammal nehezebb.

58 Formailag hasonlóak, de lényegesen nehezebbek (55, 66, 77 g) a XII. század végén-XIII. század elején keletkezett, és még a XIII. század folyamán elpusztult Mende-Lányváron felszínre került nyéltüskés páncéltörő nyílhegyek.

59 Szintén XIII. századi környezetben bukkantak elő rombusz átmetszetű, nyéltüskés nyílhegyek Bakonyszentlászló-Kesellőhegyen,

60 valamint a kőszegi várban, az 44 MIKLÓS 1981, 243. old., 17. kép 1-4. 45 MIKLÓS 1983, 19. old., 15. kép 2. 46 RICHTER 1982, 126, 1-4. Sz. 47 HOLL 1992, 60. old., 48. kép 14. 48 TEMESVÁRY 1960, 200-201. 49 HOLL-PARÁDI 1982, 11. kép 12. 50 Vö. HOLL-PARÁDI 1982, 52. 51 MIKLÓS 1991a, 438. old., 12. kép 3. 52 MÜLLER 1975,63. old. 2. kép 9. 53 MIKLÓS 1991a, 438. old., 12. kép 6-7. 54 Ld. pl. RICHTER 1982, 131; GIERLACH 1975. 55 Ld. pl. SZABÓ 1938, 82, 85-85. - MÉRI 1954, 147. - BÁLINT 1962, 104-106. 56 HOLL-PARÁDI 1982, 51. 57 MIKLÓS 1978, 103.; MRTXIII/2. köt. 34/14. lh. 512-513. 58 MIKLÓS 1983, 19-20; MRT XIII/2. köt. 17/13. lh. 186-188.; MIKLÓS 1997. 59 MIKLÓS 1981, 241. old., 17. kép 5-7. 60 MRT 4. köt. 12/13. lh. 53. old.; NOVÁKI 1979, 112-117. 133