Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 19. (Szekszárd, 1996)

Gabler Dénes–Horváth Friderika: A szakályi terra sigillaták és helyük a bennszülött telep kerámiaspektrumában

tagolt perem, ill. a tölcsér alakú szájrész kiképzést. Ez azonban nem lehet időrendi besorolás kritériuma, mivel gyakran ugyanabban a műhelyben is egy időben különböző változathoz sorolható edényeket gyártottak. Az ún. Karniesrand peremű poharakat (13. kép 12.), amelyből anyagunkban egy ismerhető fel világosan, Gassner a nyugati területekről származtatja, és a legio XIV Gemina 114 körüli Carnuntumba való átvezénylésével hozta kapcsolatba, mivel a korábbi depot, az ún. Pingitzer Baugrube anyagában még ritkák ezek a poharak. Korábbi, 1-2. sz. fordulójára tehető használatukra utal ugyanakkor az adonyi V. gödör betöltése. A típus a 2. század második negyedétől általános. Leleteink töredékességéből következik, hogy a tipológia szempontjából fontos részletek, így a horpasztások száma és jellege (hosszúkás ovális vagy kerekded változat) aligha figyelhető meg; általánosítani akkor sem tudunk, ha egy-egy szerencsés esetben a perem vagy az oldalfal nagyobb darabja maradt meg. A fémes fényű - Bonis É. által importnak tartott - darabok nem is találhatók meg Szakályban - feltehetően valamennyi egy közeli műhelyben készülhettek. Anyagunkban sárgás-okkerszínű anyagú, barnás ill. vörösesbarna bevonatú példányok találhatók. b) Nyers színű kerámia A halvány sárgás kerámia mennyisége csekély, mindössze 100 db található a XLIII. gödörben. Tálak, fedők és főként korsók sorolhatók ebbe a csoportba. Anyagukban egy érdekes, barnás agyagú kerek tálka tűnik ki, amelynek fogórészét agyaghurkákból alakították ki (14. kép 5.). Ehhez hasonló füllel a Drag. 42 formájú sigillatákat látták el, esetleg ennek későbbi utánzata lehet egy brigetioi gyártmányú edény. A mi darabunk párhuzamai inkább a keleti és déli területeken található; hasonló edényt közölt Póczy KI. Az aquincumi ún. depot műhelyből, ill. N. Jevremovic a vaskapui Karatasból. Mindkettő 2. századi. Nemcsak a XLIII. gödör anyagából, de a szakályi telep egészéről szinte hiányoznak a nyers színű kora császárkori dörzstálak, ugyanakkor gyakoribbak a bizonyára más funkciójú 4. századi mázas mortariumok. Egy nyers színű, apró töredéken bélyeg két betűje található: AT. (14. kép 6.). Bélyeges dörzstál a tartomány keleti feléből is nagy számban ismert: Aquincumból, Gorsiumból, Mursáról, Burgenaeről és Gomolaváról. A dörzstálak általában helyi műhelyek termékei, kivételt képez talán az officina Iustiniani típusú nagy vállalkozás; ez utóbbi Noricumot, Pannoniát és Moesia superiort látta el. A mortarium és a hozzá kapcsolódó étkezési szokások elterjedése a római foglalás eredménye, így nem véletlenül látta bennük D. Baatz a romanizáció egyik jelét. A nyers színű korsók száma 42, közülük egyet a Bónis XXIX. t. 4=Brukner T. 143,114 típushoz köthettünk (14. kép L). Ez a világossárga, szűk nyakú korsó, többnyire tölcséres peremmel, a keltezett carnuntumi leletegvüttesek tanúsága szerint, főként a II. periódusban tűnnek fel; ez utóbbi Hadrianus és az Antoninusok korára keltezhető, amely a szakályi gödör időrendjének felel meg. Ugyanennek a korsótípusnak több aljtöredéke regisztrálható anyagunkban. A leletek jó része (15 db) a korai gödörrészben került elő. c) Szürke szemcsés kerámia A bizonyíthatóan Faltenbecherhtz tartozó töredékek száma mindössze 6. Túlnyomórészt az ún. Karniesrand típushoz sorolhatók, sokszor finom kivitelben. Pannoniában a peremformák általában változatosabbak, mint a szomszédos 90 noricumi területeken ahol gyakorlatilag csak durva változatuk ismert. Időrendi meghatározásuk tipológia alapján még nem lehetséges; a 2. század elejétől a 4. századig változatlanul megtalálhatók. Keleten inkább a Faltenbecher, míg a 74 Huld-Zetsche 1987, 380 75 Gassner 1990, 275 76 Barkóczi-Bónis 1954, 167 77 Anderson 1981, 321-; Heukemes 1964, 20-. Pannoniából: Póczy 1952, 104; Kocztur 1974, Nr.211- (Antoninus kori); Gabler 1989, 478. Későbbi II. századi keltezésük mellett szól az is, hogy Carnuntumban a korábbi, főként I. századi leletanyagot tartalmazó „Schuttdeponie" anyagában még ritka ez a pohár - vö, Grünewald 1979, 38. 78 Barkóczi-Bónis 1954, 167 79 Topái 1981, 89; Póczi 1957, 89 80 Bónis 1979, 120 81 Póczy 1956, Abb.6, 20 82 Jevremovic 1987, 60, Tab. IV. 83 Chinelli 1993, 83; Olcese 1989, 149-. 84 Kuzsinszky 1932, 336 85 Kocztur 1974, 107; Bánki 1979, 237. 86 Brukner 1981,p\. 60, 5, 9-11. 87 Groller 1906, 117, fig. 61, 21; Görner 1952, 10-; Póczy 1956, 101-102; Pinterovic 1973-1975, 86; Bjelajac 1994, 143-148. 88 Ld. még Póczy 1956, Abb.8,3-4; Kocztur 1914, Abb.56,2. 89 Gassner 1989, Abb.2, Taf.1,2, 136 90 Gassner 1995, 44 91 Grünewald 1979, 63 154