Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 19. (Szekszárd, 1996)
Kőhegyi Mihály–Szabó Géza: Wosinsky Mór szakfelügyelői tevékenysége és a századforduló vidéki múzeumai
Tiszafüred — kifogások: nincs nyitási nap nincs korszakok szerint felállítva nincs leltár, nem jó a napló a/ átirat b/ Községhez az építés dolgában Ásatásra alkalmas a u.határban levő „ásott domb" és a „kettős halom" a segély felemelése javaltatik múzeum-egyesület, egy örökölt ház erre fordítandó, felhívás a községhez Rendben van. Átküldhetó a tanácshoz ? 11/21. 1 Méltóságos Főfelügyelő Ur! A szünidők alatt végzett felügyelői utamról készített jelentéseimhez mellékelten van szerencsém a még visszamaradt két jelentést tiszteletteljesen beterejeszteni. Legmélyebb tisztelettel Méltóságos Főfelügyelő Urnák Szegszárdon, 1901. October hó l en Kész szolgája Wosinszky Mór orsz. felügyelő 2 Eger. A főfelügyelőségnek jelentéseiből értesültem, hogy Egerben ft. Bartalos Gyula „honfoglalási védvonalak" kutatására kapott néhány éven keresztül 800-1000 Kr. állami segélyt. Miután „honfoglalási védvonalak" nem léteznek, kiváncsi voltam, mily irányú Bartalosnak kutatása, azért felkerestem őt Egerben. Bartalos óriási szorgalommal félig belevakulva összeírt minden adatot, amit „limes", „vár", „sáncz", „árok", „ördögárok", „csőrszárok", „ördögtorony", „vaskapu", „Dömörkapu", „gyepű" s hason nevezetek alatt Krónikákban s oklevelekben talált. Összegyűjtötte mindazt amit valaha e különböző nevezetű védművekről s azokkal kapcsolatos combinátiokról publicáltak. Ezen minden kritika nélkül összehordott rengeteg adathalmaz labyrintjébe úgy belekeveredett, hogy maga sem tud abból kibontakozni. Összekapcsolja a legkülönbözőbb korszakokból eredő s szerkezetileg is egymástól egészen eltérő sánczokat, gyepüket, kőrakásokat, árkokat, hogy a Krónikákban említett, de a valóságban túlzásnak bizonyult avar ringeket de azt egy képzeleti fallal összekötni, melynek most már nyoma veszett és kész a megdönthetlen ciclops fal. Az elfogulatlan, szigorú kritika pedig a következő tényt kénytelen megállapítani: a cziglédi szőlőkben szerte heverő óriási sziklatömbök soha sem képeztek falat, hanem egyszerűen vándorkövek részei (Erratischer Block) mely a gletscherperiodusban került oda a harmadik határból. E sziklatömbök ugyanis oly nagyok, hogy azokat emberi erő meg sem mozgathatja, annál kevésbé szállíthatja hegyen-völgy ön keresztül a harmadik határból. De miért is hoztak volna idegen követ, midőn ugyanitt és az átellenben fekvő Kis-Egeden eruptiv közét van? De a falat kizárja az is, hogy a szikla darabok alatt doronggal keresztül lehet érni s egyiknek sincs falhoz szükséges biztos alapja. Végre a védelmi szempont teljesen kizárja itt a védvonal létezését. Stratégiai szempontból érthető a hegy alján vagy fensíkján körben futó védvonal, valamint a völgyek torkolatát elzáró hozhasson össze. De még érthetlenebb, hogy 24
