Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 19. (Szekszárd, 1996)

Kőhegyi Mihály–Szabó Géza: Wosinsky Mór szakfelügyelői tevékenysége és a századforduló vidéki múzeumai

ezen legnagyobbrészt őskori erődítményeket még a honfoglaló magyaroknak Anonymus feljegyzései szerint vívott csatáival is kapcsolatba hozza. Annyira suggerálta magának a térképen összeállított védvonalainak valódiságát, hogy a helyszíni bejárásoknál ott is látott közfalakat, illetőleg alapokat, ahol csak természetes szikla állott ki a földből, de emberi kéz munkájának nyoma sincs. Egyetlen egy példát hozok fel Bartalos tévedéseiből. Miután láttam, hogy maga sincsen tisztában védvonalaival, arra kértem, hogy mutasson nekem Eger környékén egy védvonal részletet azok közül, melyeket legjellemzőbbnek tart. Megtekintettük tehát együtt „Czigléd" és „Kis Eger" nevű hegyet. A cziglédi hegyoldal szőlőiben tényleg óriási sziklatömbök hevernek szerte széjjel. E tömbök kavics conglomerátból állanak, mely kő állítólag Eger környékén sehol sem fodul elő s csak Egertől jó messze, a harmadik határban található. Az átellenben fekvő „Kis Eged" hegynek tetején kőkorszaki telep van, ahonnét igen sok kőeszköz került elő s magam is találtam ott praehistorikus edénytöredékeket. E hegy eruptív kőzet s a hegyéi humus rétegéből kinyúlik a természetes szikla, éspedig néhol természetszerűen egyenes vonalban, néhol pedig párhuzamosan. A laikust e két helyen észlelt tények könnyen félrevezethetik s hamar összeköti azokat egymással. A védvonalakba belemerült Bartalos pedig a következő tiszta képet látja maga előtt: a cziglédi óriási sziklatömbök szerinte egy gigasi falnak széthullott részletei, kétségtelenné teszi ezt az a körülmény, hogy Egerben e kő nem fordul elő s emberi erőnek kellett azt a harmadik határból odahordani. Az átellenben fekvő Kisegedi hegy praehistorikus terepén pedig ott van a nép is, mely e védvonalat készítette, ott van, habár egészen más anyagból is a falnak folytatása a néhol egyenes vonalban kiálló természetes sziklán, mely alapul szolgált az egykoron ott állott, de most már széthordott falnak. A két hegy között egy széles s igen mély völgy terül ugyan el, védmű, de a hegyek hátán össze-vissza messzehúzott s egyik hegyet a másikkal széles völgyek közepén összekötő falak teljesen képzelhetlenek, pedig ez képezi Bartalos legtöbb védvonala systemájának alapját. Én csak ezen egy helyet láttam s csak erről mutattam ki Bartalosnak tévedését, de meg vagyok győződve, hogy temérdek adathalmaza között sok tényleges nyomot fedezett fel, mert mint mondja - a Bükkhegységben volnának néhány ezer méter hosszúságban constatálható falak, melyek még ma is 2-3 méter magasságban ép állapotban maradtak meg. Bartalos munkája melyet részint a történelmi feljegyzések egybegyűjtésével, részint a helyszíni bejárás alapján a különböző védművek constatálásával végzett, nagybecsű lehet, s egy elfogulatlan szakember nagy hasznát veheti, de ezen adataira épített conclusio merő phantazia. Téglás Gábor más szempontból nézi e hosszú védvonalakat. 0 csak római limeseket lát ezekben, Bartalos pedig avar és honfoglaláskori védvonalakat. De lehetséges, hogy mindkét felfogás téves s jóval korábbiak ezek, legvalószínűbb pedig, hogy különböző korszakokból erednek. Téglás - és Bartalosnak egymástól egészen eltérő, merev álláspontja, valamint Téglásnak Bartalossal szemben elkövetett tapintatlansága miatt, lehetetlen ez ugyanegy irányban dolgozó két kutatót összehozni. De egyelőre az a fő, hogy Bartalosnak jegyzetei a tudomány számára hozzáférhetővé tétessenek. Bartalos újabban az ország történelmi határvonalainak helyszíni megállapítását vette fel programjába. Ezzel még jobban complikálja eddig is már nagyon össze-vissza kuszált kutatásait. Azért ez utóbbi munkát egyelőre egészen mellőzendőnek tartom, s nehogy az eddigi tetemes segély egészen kárba vesszen, oda kellene hatni, hogy egy a nemzeti múzeumból kiküldendő elfogulatlan szakembernek mutassa be Bartalos mindazon helyeket, ahol erődítmény vagy védvonal nyomát vélte feltalálhatni. Az így alaposan megrostált s tényleg valónak bizonyult nyomok és emlékek azután térképbejegyzendők (a „csórsz árok" látható maradványait már Rómer Flóris vette fel térképbe.) fényképileg felveendők s későbbi szakszerű feldolgozás czéljára megőrizendők volnának. Bartalos-nak igen szép régészeti gyűjteménye is van, melyet hajlandó volna az egyházmegyének átengedni. Ha e gyűjtemény a lyceumi képtárban levő, egészen elhanyagolt régészeti gyűjteménnyel egyesíttetnék, azzal egy elég szép múzeumot lehetne létesíteni s a Lyceum óriási helyiségében volna elég hely arra, hogy az a nagyközönségnek hozzáférhetővé tétetnék. Óhajtandó volna azért, hogy a főfelügyelőség az egri érseknél ez egyházmegyei múzeum létesítése érdekében a kellő lépéseket megtenné. 3 Felka. A poprádi múzeummal versenyez a szomszéd felkai múzeum, mely az evangélikus iskola hat szobájában van elhelyezve. Átér különben nincsen eléggé kihasználva, sőt vannak még üres szekrények is. Ha mindamellett az egyesület terjeszkedni szándékozik, ez most még egészen indokolatlan nagyzás. A múzeum különben természetrajzi jellegű. Néhány praehistoricus tárgya nemcsak rendszertelenül, de más-más szobában szétszórva van alig észrevehetően elhe25