Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

V. Péterfi Zsuzsanna: A Bátaszék–Kövesd pusztai későrómai temető

el. Mindkét sír a temető szélén helyezkedett el, tájolásuk, is (Ny-K illetve É-D) eltér a többségtől. Pannóniai temetőkben szórványosan előfordulnak, az esetek többségében a temető szélén, s gyér leletanyaggal zsugorított csontvázas sírok.

112 Parragi Gy. felveti velük kapcsolatban egy új etnikum jelenlétének lehetőségét,

113 de valószínűbbnek látszik, hogy valamilyen nyomós ok (pl. büntetés, alávetett társadalmi helyzet) miatt helyezték el ilymódon a közösség tagjai a halottat.

114 A 133. női és a 155. férfisír halottjai szintén a megszokottól eltérő módon, hasra fektetve feküdtek a sírban. Sajnos miután térképre nem kerültek, a két sír temetőn belüli helyzete nem megállapítható. A fenti zsugorított helyzetű illetve oldalán fekvő tetemekkel ellentétben, ezekben a mellékletek száma nem csekély, azok elhelyezése sem tér el a többi sírétól. Orientációjuk is megfelel a temetőben uralkodó fő tájolási iránynak. A keszthely-dobogói temető 57. sírjában szintén egy hason fekvő vázat találtak. Sági K. véleménye szerint az öngyilkosokat büntették illetve különböztették meg ily módon, hogy ezáltal a lélek testből való szabadulását akadályozzák meg. A bátaszéki temetőben 27 sírnál lehetett megfigyelni bolygatásra utaló nyomokat a dokumentáció alapján, 11 női, 6 férfi-, 8 gyermek- és 2 bizonytalan nemű sírban. Ez a bolygatási arány viszonylag alacsony, tény viszont, hogy általában a gazdagabb melléklettel ellátott síroknál fordult elő, tehát a rablás során ismert lehetett a sírok helyzete, gazdagsága illetve szegénysége, mint azt már számos más hasonló időszakból származó temetőnél megfig yelték.

116 A bátaszék-kövesdpusztai temető 128 sírjának tájolását ismerjük pontosan. E sírok 70 százalékának K-Ny-i az irányítása (91 sír), illetve idesorolható még a DK-ÉNy-i orientáció is (11 sír), ami tulajdonképpen az előbbi variánsának tekinthető. A pannóniai temetők uralkodó tájolási iránya ezzel szemben a IV. században Ny-K illetve DNy-ÉK.

117 Azonban néhány vidékies jellegű temető tájolása eltér ettől, K-Ny-i ebben az időszakban (pl. Kő, Fazekasboda, Bogád, Zengővárkony, Intercisa, Somogyszil). A kövesdi temető tehát ehhez a körhöz kapcsolható. Néhány kutató ezt a tájolási irányt ókeresztény jellegű temetőkre tartja jellemzőnek.

18 Az egy temetőn belüli szokásos tájolási iránytól való eltérés gyermeksíroknál a rítus kötetlenebb voltára utal, felnőttsíroknál az ok még vitatott.

119 A bátaszéki temetőben sem lehetett semmilyen szabályszerűséget megállapítani a fő tájolási iránytól való eltéréseknél, sem lehetanyagukban, sem a sír elkészítésének módjában többségükben nem tértek el a többi sírtól. Mennyiségük sem jelentős: Ny-K-i irányítású 11 sír, DNy-ÉK-i 4, ÉNy-DK-i 1, D-É-i 4, és É-D-i tájolású 1 sír. A tájolási irányt is figyelembe véve a temetőtérképen, úgy tűnik, nem lehet sírsorokat megfigyelni, hanem két-három gazdagabb sír körül, nagyjából kör alakban csoportosultak a temetkezések, tehát feltehetőleg családonként különülnek el a sírcsoportok a temetőn belül. ÖSSZEFOGLALÁS A legkorábbi időszakból származó érmek a temető ÉNy-i részén fekvő sírokból kerültek elő (58, 64, 116. sír), ezért úgy tűnik, a temetőt itt nyitották meg a csontvázas temetkezések esetében a IV. század első felében-közepén. D és DNy felé haladva találjuk a gazdagabb sírokat s ezen a részen helyezkedik el a melléklet nélküli temetkezések döntő többsége is, melyek gyakoribbá válása a IV. 95