Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)
Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj
jy A porba hullnak, ahonnan fakadtak A dédek, ükök s minden ősapák. Örökre bús földieknek maradtak S uruk: a béna, néma szolgaság. ,,m 3. Tamás Menyhért „Mérleges idő"-jében az 1945-ben riportúton járó újságíró híreit említik: Izményben a székelyeket tartották fasisztának! 194 Való igaz, Talpassy Tibor izményi riportjában Bechtler Péter pesti alpolgármesterről olvashatni: „...a székelyeket eredendően fasisztának nevezte szülőföldje meglátogatása alkalmával." 195 Kakasd 1. Illyés Gyula „Ebéd a kastélyban" című művében az íróval beszélgető gróf a helységnevek különösségén morfondírozik. Kakasd, Agárd, Tevel? ,,Az egyik helyen csupa kakast neveltek, a másikon meg agarat és tevét?" - kérdezi. 2. Tamás Menyhért „Mérleges idő"-jében fél sor utal Talpassy 1945-ös riportútjára: „... a svábok ... Kakasdon a malmost verték meg..." A Schneider malomhoz visszajött az előző tulajdonos, rárontott Zsók Szilveszter új gazdára azzal, hogy „megöli, merthogy elvette az ő malmát". A menekülő svábnak előbb utánalőnek, majd a falubeli székelyek körülkerítik a kukoricásban. Talpassy észreveszi Zsókon, hogy sajnálja a legényt, s szinte örül, hogy az elfogatásban nem részes. Megborzongató mondattal okítja ki: „...gyűlölni lehet valakit akkor is, ha már bajba került. 3. Tamás Menyhért „Forradások" című regényében a kis Andriska esti meséjét - a tv után - „kakasdi mesével" toldják meg. De a pesti fiúcska már „mind ismeri." 199 - A bukovinai székelyek kakasdi népmesekincsét Dégh Linda kezdte feltárni, országosan ismertté Sebestyén Ádám gyűjtése tette. 200 4. Illés Sándor „Vihar után szivárvány"-ában a régi és újgazdák közötti konfliktus jön elő. Egy kakasdi sváb bányász - a történet szerint - éjszaka rátör a házába tett telepes családra. Kikergeti őket, majd az ágyakat és szekrényeket baltával szétvagdalja. A telepítési kormánybiztos értesíti a rendőrséget, akik a volt tulajdonost letartóztatják. Kakasdi sváb adatközlőm nem emlékszik ilyen esetre. Másutt - ha volt is ilyen -, nem ez volt a tipikus. 202 Ez a jelenet feltehetően irodalmi megfogalmazása a szélsőséges magatartásformákat is felszínre hozó élethelyzetnek, amikor egy anyagiakra orientált etnikum máról-holnapra kénytelen szembenézni a vagyonelkobzással. 203 5. Bertha Bulcsú „Agnus Dei" című novellája megtörtént eseményt dolgoz fel. A 6-os út mellett Kakasdnál nyájat hajtanak, egy autó halálra gázolja a pásztort. 204 A húsvét közelsége borzongató élménnyé teszi a látványt. A „megverem a pásztort, elszéled a nyáj" interpretációja mély értelmű szimbólum. - Akik ismerték mondják: kiközösített ember volt az áldozat, messzi vidékről került ide. Kakasdon senkije, semmije nem volt. 205 Emlékét őrzi az „Agnus Dei". Kárász 1. Dénes Gizella „Boldogasszony völgye" című regényében többször olvashatunk Kárászról. Az írónő többször is említi : mintegy a táj keresztmetszeteként - kedvenc helyeit, Heténytől - Kárászig. 206 331
