Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj

Amikor a Márévár kútjába rejtett kincsről esik szó, Ferenczy Miklós felhívja a regénybeli nőalak, Adrienn figyelmét Kárászra. Először a környéket mutatja be: „...a plébánia templomot, bár hihetetlennek látszik, valóban az Árpádok emelték: árpádházi szent Erzsébet tiszteletére, alig valamivel szenttéavatása előtt! ...azt a völgyet nézze meg: szűk és zárt és egészen alpesi jellegű, erdőkből kifehérlő templomával és virágos házaival. Ennek a templomnak a tornya még eredeti árpádkori torony..." Itt is találtak kincsleletet: „... a plébánia épület és a templom fölött húzódó erdő szélén egy tölgyfát készültek kivágni, ami már erősen repedezett, száradt, villám is sújtotta. Ahogy ledöntik - akár a csodákban - valóságos óezüst kehely gurul ki a közepéből! A plébános nyomban megvizsgáltatta és megállapították, hogy hódoltság előtti időkből való, régi magyar ötvösmunka, méghozzá egészen sajátságos technikájú: az arany mint egy vékony fátyol borította be az ezüstöt... A kehely a püspöki kincstárba került, mert azt is megállapították, hogy annak idején is 'püspöki adomány volt az árpádkori karászi templom részére!"

207 2. Dénes Gizella regényéből megismerjük az egregyi búcsú járóhely, a Szentkút történetét is. „Bükkös" Fórisék családját máig megtisztelik - tudjuk meg - mert először az ő „öregasszonyik" látta meg ott Szűz Máriát. Ha a családjukban keresztelő vagy esküvő van. a karászi esperes mindig átjön. Csengős kocsi hozza, bandériás legények kísérik. A két falu között egyébként is erős a kapcsolat, török időket átvészelt magyarok leszármazottai lakják.

209 A történet időpontjában a karásziaknak van egy közel száz esztendős zenekara. Sajátosságuk, hogy hangszerelésben nem a kürt, hanem a dob uralkodik. Valamikor egy öreg karászi pap méltatlankodott: miért nincs zenekaruk, ha már táncolni úgy szeretnek? Annál is inkább, mert a környékbeli sváb közösségeknek mindnek van fúvós zenekara. Megcsinálták - de milyet! Az egregyi lakodalmi szertartás regénybeli megjelenítésében különösen szép a „felmorajló" dobszó, a komoly és ünnepélyes áramlású lakodalmas verbung leírása.

210 Kéty 1. Hegedűs Gyula kétyi születésű jeles színészünk „Komédia" című életírásában meghatottan emlékezik vissza szüleire, akik fiúkat hogy eszi főnótáriusnak, vagy legalább kétyi nótáriusnak szánták. S ő színésznek állt! „A kétyi szerény postamesteri lakban ebben az időben sok könny hullott ki a megtévelyedett, a világgá ment fiú után."

211 2. Illyés Gyula 1945-ös riportútja során átrobog a lakosságcsere előtt álló sváb Kétyen is: „Kéty is üres - csak a verőcék fölött hajlik ki egy-egy örregasszony a gépkocsizajra. Üres a határ is." - rögzíti benyomásait.

212 3. Tamás Menyhért regényében Balbina még a kétyi búcsúban tanulta meg a „Kisütött a nap a síkra..." kezdetű székely keservest. A Bukovinából való áttelepüléskor a határállomáson énekelte Erős Regina - emlékeznek a többiek.

213 Kisdorog 1. Tamási Áron másfél évtizedig fővárosi életet élt, 1959-ben jött le vidékre, a kisdorogi bukovinai székelyekhez.

214 A falu téeszesítésének megrázó történeteivel ugyan találkozott, s talán éppen ezért, nem regénnyé, hanem „magyar regé"-vé írta meg a „Szirom és boly"-t. Tóth Dezső mondja róla, hogy láthatóan szándékosan kikerülte a konfliktusos ábrázolást, s az érzelmi felhang 332