Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)
Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj
„Dús gazdát mutatott a ház, urodalma hatalmast. Nem volt késedelem, vendégei jöttek; az ifjú, A tehetős gazdát szomszédok s messze vidéknek Vándori látogatták... Háza szilaj kedvnek lett víg fogadója, kaputlan Udvara vendégért látszott mosolyogva kinézni, S szüntelen a járt út hoza és vive látogatókat. " U1 2. Vörösmarty Mihály verseiben a „délnek völgye" is Börzsöny. A Görbőn, 1822 decemberében keltezett „Volt tanítványaimhoz" című versében a Kapós mentéről a déli „csendes völgybe" küldi erkölcsi tanítását. A vers végén közös börzsönyi virágszedésük élményét idézi. - Ám ide sorolható valamennyi rejtett utalás, mely a „déli tájak völgyi"-ről, a „megsiratott szép völgy"-ről szól. Toldy Ferenc 1827-ben megjelent „aesthetikai levelei"-ben a „Zalán futása" kilencedik énekének „individuális subjectivitás"-ára hívja fel a figyelmet 149 , s idézi: „Délnek völgye, szivem' titkának régi hazája! Dél' völgyében is illy tüzes a' lány' szép szeme: rajtam Nem könyörül, de megöl ragyogó sugarával utóbb is Vagy hova vesztem el így!... " 3. Perczel László 5 éves korában, Börzsönyben halt el. Szülei vigasztalására írta Vörösmarty „Egy kis gyermek halálára" című elégiáját 1824-ben. 150 4. Perczel Etelka Börzsönyben élt, 1833-ban, Szabadkára történt férjhezmeneteléig. 25 éves volt ekkor. 151 5. Babits Mihály igen szépen írt Börzsönyről és a Völgységről az ifjú Vörösmartyról szóló tanulmányában. Ismeretlen szigetnek nevezi, ahol „kincseket lehet találni." 152 6. Brisits Frigyes legkorábbi Börzsöny-leírása az „Élet" 1932. évi évfolyamában jelent meg. Bonyhád felől közelít, s egyszer csak Börzsönyben találja magát, Vörösmarty világában, „egy csodálatos költői ébredés hajnali tündérországában, ahol még a bánat is a szép-szomorúság meg-nem-bántott s el-nem-rontott tavaszában ragyog..." Előbb az alsóbörzsönyi Perczel kúriát írja le, majd az azóta lebontott és átépített nevelői lakást: „A kúriával szemben áll az épület, amelyben Vörösmarty nevelői lakása volt. Ma már cselédlakás. Nehézkes, erős ház, amely hátsó részével emeletszerűen emelkedik föl a lábánál elterülő völgyből. Belsejébe jutva, több lakásul szolgáló helyiségen kell áthaladni, amíg beléphetünk egy balra eső kis szobába. A helyi hagyomány ezt tartja Vörösmarty egykori otthonának. Kicsi sarokszoba, melynek két ablaka közül az egyik az útra tekint, amelyen valamikor járt-kelt minden örömével és csalódásaival a börzsönyi élet; a másik pedig kimereng a tájékra, amelynek vonulatain virágzott Vörösmarty bánatának és hősi képzeletének minden ifjúi merészsége és pompája. Ha úgy visszagondolunk ezelőtt száz évre, hány ilyen kis szobája, hány ilyen látomásos ablaka volt ekkor a magyar literatúrának!" 153 - Szép leírást ad Börzsönyről és a Völgységről Brisits az összes művek kritikai kiadásában is. 154 7. Knábel Vilmos bonyhádi igazgató-tanító idillje Börzsönyben játszódik. A falusi magány - akárcsak Ovidiusnál! Átcsoszog klumpában a sváb cselédlány. Etelka faggatja a házitanítót, Vörösmartyt, miért olyan szomorú? 155 326
