Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj

8. Kende Ferenc bonyhádi középiskola-igazgató életképe azt a jelenetet dolgozza fel, amikor a hannibáli eskü tanítása alatt a fellelkesült gyermek Perczel Mór a börzsönyi kúria falán függő Rákóczi képe elé térdelve szent fogadást tesz: „Esküszöm neked a hazáért és szabadságért fölkent és küzdött hősök utolsójának, legnagyobbikának, hogy életemet a hazának szentelem és megmentem és megbosszulom nemzetemet.

156 A történetet Perczel Mór visszaemlékezése alapján ismerjük.

157 Cikó 1. Vörösmarty Mihály „Cserhalom" című énekes eposza 1825-ben keletkezett. Salamon király idejében a pogány kunok elrabolják az öreg Ernyei leányát, „szöghajú nyájas Etelkét". A kunok között a legbátrabb Dember, „erős magzatja Okának", ám a harc során László kardjától esik el.

158 Az irodalmi hévadás helynevünkkel hozható összefüggésbe. A költő és tanítványai által sokat látogatott széplaki rom a cikói területen feküdt. - Éppen a neve miatt, Cikónál keresték annak idején a híres cikádori apátságot, tévesen. A cisztercita rend francia anyakolostorának, Citeaux-nak ejtése ugyanis „szitó".

159 2. Pázmándi Horváth Endre „Árpád" című eposzában Czikádor se nem bolgár, se nem magyar, „mindenikéhez csak haszonilag vonzott."

160 Később pedig így jellemzi: „Fölhorkad Czikadór. Bolgárfaj nője is, ő is; Még jobbapja szökött által, nem tudni, mi okbul, Gyűjtött kincseivel. Nem volt értékre hasonló Hozzá, s ez szerezé szaporán, hogy polczra verődnék, És unokáját is fellengő karba tehetné, Ilyen volt Czikadór. Magyar ajka, ruhája is; ámde Vére nem az. Maradott hajlékony most is azokhoz, Kiktül eredt..."

161 Ez az irodalmi névadás a Cikádor elenyészett helynévre megy vissza, melyet egyaránt vonatkoztattak hol Cikóra, hol Bátaszékre. Csak Békefi Rémig ásatása tisztázta a század végén, hogy Cikádor nem itt volt.

162 3. Illyés Gyulának a diák Gál Istvánhoz, a későbbi jeles irodalomtörténészhez 1930-ban írott levelében szerepel: „Elég vidéket bejártam, de Börzsöny, Cikó szép határaira most is örömmel emlékezem, ahol egykor annyit csatangoltam."

163 4. Tamás Menyhért „Mérleges idő"-jében a „messziről jött" újságíró híreiről beszélgetnek a letelepült bukovinai székelyek. Cikón - úgymond- a pesti alpolgármester „hergeli ellenük" a svábságot.

164 Talpassy Tibor cikói leírásában valóban szerepel: „A vidékre leruccant Bechtler budapesti alpolgármester biztató kijelentései teljesen felvillanyozták őket s nyíltan vagdosták a székelyek fejéhez, hogy nemsokára takarodhatnak. »Ne fejd meg a tehenem, mert megint az enyém!« ...ilyen és ehhez hasonló biztatásokat kiabáltak."

165 Grábóc 1. Tüskés Tibor útirajzaiban vissza-visszatér Grábócra, az ortodox szerb kolostor és templomhoz.

166 A szent hely egyik legszebb völgységi műemlékünk, a magyarországi szerbek búcsújáróhelye. 327