Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)
Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj
26. Földeák János „Óda Bonyhádi Tercsihez" című verse - könnyű műfaja ellenére - megérdemli, hogy számontartsuk. Tercsi jól tejelő bonyhádi pirostarka tehén. 125 27. Czakó Gábor „Várkonyi króniká"-jának nagymamája a bonyhádi szociális otthonban lakik, őt látogatják. Találkoznak a bonyhádi tisztelendő vei, aki Dóra néni rigolyáiról, sértéseiről, följelentéseiről szólva „földöntúli türelmet" emleget. 126 28. Elmer István „Parasztbarokk" című regényének hőse Bischof Aladár. A família bácsalmási, de Zoltán bátyja 1944 előtt Bonyhádon lakott. Zoltán a háború után építészetet kezdett tanulni. Valaki elhíreszteli róla, hogy részt vett a Volksbundban. Igen, a bonyhádi bálokon ott volt, táncolt... Eltűnik az egyetemről, eternitgyárban kezd dolgozni, majd 1956-ban disszidál. 127 29. Tamás Menyhért „Mérleges idő" című regényében megjelenik az 1945-1947-es évek Bonyhádja, a járási székhely. A svábok kitelepítésekor országszerte elterjed a hír, hogy „fél Bonyhád megürül". Megindul a rajzás, seregleni kezdenek az igénylők. Végül nem tudni melyik nagyobb: a „sváb terror"-e, vagy a telepeseké. Az önkormányzati rendőrség mindenesetre Friciket, Konrádokat és Jakabokat vesz fel, akik tudják, „kiket kell riogatni". 129 — Több helyen említődik a regényben a bonyhádi telepeskongresszus, melyen Veres Péter is részt vett. 130 Az „Előcsend"-ben motívumaiban ott van az 1950-es évek Bonyhádja. A gyermek számára irgalmatlanul hosszú út, a Sleiertanya, a Rákóczi út, a piac, az üres bonyhádi piac. Tarkakendős asszony félrohadt paradicsomokat gyűjtöget. Szentháromság szobor a Sztálin téren... 131 A bonyhádi begyűjtőhelyre hordják el a búzájukat, míg nekik egy szem sem marad. Sóhajtoznak, hátha Bonyhádon tudnának szerezni egy kilócska kenyeret. 132 „Balbina" című regényében röntgenre Bonyhádra járnak, Hegedűs doktorhoz. Egy másik orvoshoz, a teherbe esettek. A járási rendőrség és az ÁVH persze hozza, akit akar. A nép menekülni kezd a faluról. Sokan jörmek a bonyhádi Zománc- és Cipőgyárba dolgozni. Megkezdődik az ingázás. E regényben is előjön a telepeskongresszus kérdése. A nemrég még volksbundista Bonyhád „veszedelmesnek" mondotta a bukovinai székelyek madéfalvi veszedelemről szóló színjátékát! 133 A „Vigyázó madár" mintegy utolsó fejezet az író édesapjának „regényéből". A téeszesítéskor visszaemlékeznek Veres Péternek a bonyhádi telepeskongresszuson mondott beszédére: „Ezt a földet az Atyaúristennek sem adjuk vissza." Hát most hazaküldik a fiút a gimnáziumból: Gondolja meg az apja, s írja alá a tsz belépési nyilatkozatot! 134 Tamás Menyhért mint gimnazista diák Bonyhádon találkozik Tamási Áron íróval, aki aztán 1959-ben az ő falujukba is kimegy. Vendéglátója, Szakács Antal bonyhádi tanító nem mer vele menni. Feljelentették, hogy valami „felforgató"-val járja a falvakat. 135 30. Illyés Sándor „Vihar után szivárvány" című rgényének hőse Orbán, fiatal bukovinai székely legény. Olvassa Bodor György 1945. április 28-i hirdetményét, annak nyomán jön Bonyhádra. Egy ideig a Telepítési Hivatalban dolgozik, majd Zombán igényelnek házat. Ősszel beíratják a bonyhádi gimnáziumba. Itt találkozik;, a szomszéd svábleánnyal. „Tanulni tán a sváboknak is szabad!" mondja Krisztina önérzetesen. Biciglivel mennek Zombára. Pihenőt tartva beszélgetnek: erre tanyázott valaha Sobri Jóska a betyárjaival. 136 Suvrijos' valóban ismert alak a bonyhádi betyárhistóriákban. 137 324
