Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)
Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj
végleges művészi alak: Hajna. Egy másik munkájában elégedetten nyilatkozott e magyarázatról. 76 Fel kell azonban hívnom a figyelmet, hogy Bonyhád nevének egyik etimológiája új szempontot adhat a motivációs háttérhez. Az Anonymusnál és a Képes Krónikában feltűnő „Bua és Buhna" - az erdélyi Gyula fiai - egyes nyelvtörténeti okfejtések szerint mai kiejtésben „Baja és Baj na" lennének. Véletlen egyezés lenne? 77 3. Vörösmarty Mihálynak Börzsönyből, 1822. március 26-án keltezett episztolája a Paksra távozott Egyed Antal plébánost köszönti: „Elhagysz, elhagynak veled a' Bonyhádi Camenák, kiknél tiszta szívünk mennyei lángra hevült. Hasztalan riadoz viszhangja előbbi lakodnak oh Egyed: Árpádnak nem riadozza szavát. " Távozása óta hiányzik a „magyaros szellem", Bonyhád németajkú lakosai között pedig - úgymond - „A vendégajkú népben ki találna gyönyört itt?" Egyed most új hívei között hinti az „égi magot", távol került „szép ligeteink erdőkoszorúzta körétől" - ami közvetlen utalás a völgységi tájra. 4. Egyed Antal „Bonyhád Mező Váras leírása" című munkája 1823-ban jelent meg a Tudományos Gyűjtemény lapjain. Eddig nem figyeltünk fel a kéziratnak a szerkesztőhöz - Vörösmarty általi - eljuttatására. Pestről visszatérve 1822. március 26-i levelében megírja Paksra, hogy a Trattnernek küldött levelet átadta. Van remény a megjelenésre! 79 Egyed április 22-i keltezéssel válaszol: „A Trattner felelt. Bonyhád' leírása tetszik neki. Sörkent, hogy többel is kedveskedjek." 80 Vörösmarty postafordultával ír, így reflektálva: „A mi Bonyhád leírását illeti, Trattner igazán szól felőle: én örülök, hogy a' F T. Úr munkái már egyszer olly világosságra jutnak, a' mellyre méltók." 81 . 5. Egyed Antal Bonyhádot Paksról keltezett episztolájában említi. A börzsönyi Múzsa röptében utat téveszt, „Nem hallván lantom' Bonyhádban zengeni többé." 82 Elégiái között találunk egy Perczel Ádámnak, majd egy Perczel Istvánnak írottat. 83 A Benevics Pálhoz írottban fájlalja, hogy a Tolna megyei községekben - így Bonyhádon és Kocsolán - az eredeti magyar lakosságot kiszorították a német telepesek. 84 6. Virág Benedek Egyed Antal tanára volt a székesfehérvári gimnáziumban, tőle tanulta a magyar nyelv és a vers szeretetét. Egyed episztolával köszönti, Virág „Egyed Antal bonyhádi plébánosnak" címen válaszol, biztatva: „Oh légy állhatatos például Soknak... Parlag nagy részént Hunnia' földe s ugar." 85 Ez a Bonyhádra címzett vers 1822-ben jelent meg kötetben. Ugyancsak 1822-ben hozta a Szépliteraturai Ajándék Vörösmarty első nyomtatásban megjelent versét: Virág Benedekhez. 86 7. Garay János tollrajzainak egyikét Bonyhádon veti papírra: „... Ez a csaknem négyszegletű kis mezőváros egy kellemes, termékeny völgy oldalában fekszik, s a fölötte elhúzódó hegyről tekintve, mintegy földabroszon elterítve látszik. Lakosainak nagyobb része német, iparkodó nép. Leginkább dohánytermesztéssel foglalatoskodnak, földeiket gyakran trágyázzák és háromszor szántanak. A zsidók itt külön községet képeznek; van törvényházuk, birájok, jegyzőjük stb., derék zsinagógájuk, s mi a keresztényeknek nincs (és csaknem minden kisebb városainkban nincs) fürdőházuk, s ki hinné? e kis mezővárosban még egy leány nevelőintézet is van..." 87 320
