Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)
Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj
8. Tolnai Lajos édesapja a bonyhádi főbírót, Perczel Gyulát pofozta meg. „A sötét világ"-ban nem felejti el megemlíteni az író, hogy ez az a Perczel, aki forradalmár testvérei miatt kompromittált nevét 1849 után „Bonyhády"-ra cserélte, s ő a „későbbi rettegett Bach-huszár, a gyűlöletes kecskeméti főnök..." 88 Tolnai Lajosnak még egy gyermekkori élménye fűződik Bonyhádhoz. Szülei elhatározzák, hogy áttér katolikusnak, csakhogy taníttathassák. A számításba vett protektor, a pécsi püspök hintaját - hozzá tartva - Bonyhádnál pillantják meg. Rómába ment, nem tudtak vele beszélni! 89 9. Illyés Gyula „Kora tavasz" című regényének Ólak nevű kisvárosa: Bonyhád. A valóság itteni elemei közé helyezi vissza - térben és időben -, amit 1918/19-ben Pesten tapasztalt. Fodor Ilona szerint szükség volt Ólakra Petőfi-kultusza miatt, de azért is, mert „... e soknemzetiségű városban élte valójában át, mit jelent a tény és fogalom: nemzetiség. Milyen szerepe lehet ennek a nemzetiségnek a nemzet szorongatottsága, a nemzeti veszedelem idején. Mert a másodikharmadikos gimnazista Illyés itt, Bonyhádon köt ismeretséget más anyanyelvű nemzetiségekkel, azokkal, akik aztán a forradalom idején jutnak valóban főszerephez." 9 ^ A pusztáról jött Illyés számára Ólak igazi kisváros volt, a „tündéri ég ragyogó könnyűségével". Meg kellett szoknia a „félig zsidó, félig sváb kisváros bennszülöttei"-t. 91 A háború utáni forradalmi események nem hagyják érintetlenül sem a várost, sem a gimnáziumot. Az iskoláról adott leírások teljesen hitelesek! Az intézetet valóban a vidék protestánsainak „erősítésére" alapította az egyház, hogy a környékbeli nép közül neveljen papokat, tanítókat. Az internátusban fegyelmet tartanak. Aki délelőtt rosszul felelt vagy viselkedett, azt végigpálcázzák. Ráhajol hát a nyűtt fapadra, melyre „a helyi hagyomány szerint egykor az iskola nagy növendéke, Petőfi is ráhajolt." Csatangolásaik helyszíne a „kihalt főtér", a Piactér, a gimnáziumkert fasorai, a városvég, a kertvégek, a gőzmalom és a bőrcserző környéke. 93 Olvashatunk az öreg igazgatóról, a megváltozott szellemű tanárokról, a bátortalan népgyűlésekről, a harmadik falu határában húzódó demarkációs vonalról. 94 - A Bonyhádon valóságosan átélt eseményeket, történéseket azonban Illyés bonyhádi levelezéséből, diákkori verseiből és naplóiból pontosabban megismerhetjük. 95 10. Illyés Gyula más prózai munkáiban is feltűnik Bonyhád. A „Puszták népé"-ben olvassuk pl., hogy a nagyanyja mindenütt a lelkét „bocsátotta áruba... tandíjmentesség és az ingyenes konviktusi ellátás fejében." így jött el Bonyhádra is, az evangélikus gimnáziumhoz. 96 - A Habsburgok helyett „Hasburgot" mondó bonyhádi történelemtanár jön elő a „Magyarok" lapjain. 97 - 1945-ös riportútja során a gyermekkorában hatalmasnak érzett bonyhádi főtéren megáll egy sóhajtásra: „Milyen apróra ugrott össze Bonyhád." 98-Végül a „Beatrice apródjai"-ban vall a 12—14 éves kori, „zöngeményei" számára Bonyhádon készített versesfüzetről, gimnáziumi verselőadásainak gyermeki - és mégis nagyon komoly - élményéről. 9 ^ 11. Illyés Gyula „Egy régi városban - Búcsú" című versében a kisváros és a gimnázium megszépül: „Itt kap az árva palástot, a kiskondás koronát és kardot a nyurga diák..." Mint Vörösmarty elsüllyedt tündérországa, kívánja, bár szépülne meg neki is az emlék! „Vaskos fájdalmaim ércét váltsd tündéri kohódban aranyra!" - így Illyés Gyula. - A „Bonyhádi ég" gimnazista ege - már a régi szomorúság nélkül - csak a hajdanvolt ifjúság! 100 12. Móricz Zsigmond „Nesze neked bál" című, 1938-ban megjelent elbeszélése nemcsak élménytadó olvasmány, hanem mentalitástörténeti kuriózum is! 101 A történetben szereplő evangélikus pap nőül vesz egy nálánál 20 évvel 321
