Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj

Völgységi irodalmi topográfia Apar 1. Vörösmarty Mihály „Zalán futásá"-nak 6. énekében a „bajnok Apor" Bendeguccal folytatott párviadalban esik el.

67 - A történelmi Apor egyike a kalandozó magyar vezéreknek. 958-ban az általa vezetett hadjárat során került sor Botond nevezetes cselekedetére. Györffy György a völgységi Apart tartja téli szálláshelyének. - Ma Aparhant. 1943-ig különálló község Apar és Hant. A költői névadásnál a helynév szerepe igen valószínű.

68 2. Földes Péter „Árpád után" című regénye Zolta fejedelem koráról szól. A gyermekemberként megismert Aport a portyázó sereg vezéreként látjuk viszont.

69 Az egyesült fejedelmi hadtestben az Erdim törzséből való besenyők vezére.

70 Bonyhád 1. Vörösmarty Mihály 1822-ben írott egyik verse „A bonyhádi erdőben" címet viseli. A költő fiatal fácskának mondja el szerelmi panaszát.

71 - Széplak című regényes eposzában Orbai ifjú vitéz otthagyja Széplakot, s ő is csatába indul. Bonyhád mellett halad el, hajnalok hajnalán: „...ifjú Lelke azonban örült a szép hajnalnak, az erdők Halk suhogásainak. Viruló völgyekbe lenézett, S látta kies téren Bonyhádot messze határos Falvaival, s délről-szomszéd patakokkal övezve. Andalgása között, madaraktól kére jövendőt;... így haladott; s tova tér és hegy maradoztak utána. >72 A korabeli térképek jól mutatják a keletre néző domboldal beépültségét. A bonyhádi molnárcéh céhlevelének metszete hitelesen adja vissza a bemutatott panorámát, „kies téren Bonyhádot". A mezővárost szántások kerítették. A szemközti dombtetők vonulatáról - Széplak, Úrihegy, Óhegy - jól látszottak a szomszéd falvak határai, s a délről elfolyó vizek.

73 Az „A rom" úri lakának rajzában - éppen a panoráma miatt -, inkább érezzük a bonyhádi, mint a börzsönyi kúria ablakából az ifjú költő elé táruló képet: „S a hegy alatt szélt és hosszait meghintve falukkal S a falu népeivel, gyönyörűn zöld róna virított' Közben egész tájnak látója, az úri lak állott.. "

4 2. Vörösmarty Mihály „Zalán-futásá"-nak első kidolgozása során a későbbi „Hajna" előtt két írói névadással kísérletezett. A kéziratot közzétevő Kozocsa Sándor szerint: „Az egész első fogalmazványon át Kolma. Ezt a költő később valószínűleg keleties ízűnek találhatta, mert a 68/b oldalon a Kolma át van húzva s föléje írva Baj na. Ez már magyarabb volt, viszont azért nem tetszhetett neki, mert a baj szó nem fejezte ki lényegét... A Bajnából lett a hajnal szó hatása alatt a 319