Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj

1870/71-ben egy húszéves ifjú tehetség - Prém József - él Perczel Mór bonyhádi házában, szintén mint nevelő. A rákövetkező évben műfordításkötete, regénye jelenik meg Pesten.

42 Az élet azonban nem ismétli meg önmagát... Tíz évvel később Perczel Mór, a hadverő vezér „agg korán lantot ragad". Igazából Vörösmarty volna méltó: „Régi dicsőség dalnoka, mestere, hírnöke újnak,/ő, aki nevelt fel igazra: a szittya Homeros:/Az, aki leírhatná pályám s csoda jóslata teltét."

43 „Az idő és a lélek" című tankölteményéből, melyet „Mór Mórnak Mórért" alcímmel dedikált, 44 567 sornyi részlet jelent a Tolnamegyei Közlöny 1882. évi évfolyamában. A teljes mű 2500 hexameter sor!

45 A század második felében néhány irodalmi jélesség született vidékünkön. Velük kezdődik a német származású magyarok megjelenése a költészet csarnokában. 1854-ben Závodon, egy malomépületben látta meg a napvilágot Váradi (Weber) Antal, kora jeles írója, színműírója. Szülőházát emléktábla jelöli.

46 Tevelen született 1867-ben Teveli (Maurer) Mihály reáliskolai tanár, a maga korában kedvelt ifjúsági író.

47 Kara (Kreiner) Győző aradi tanár, író és irodalomtörténész bonyhádi születésű, 1860-ban tartották keresztvíz alá.

48 Ugyancsak Bonyhádon született Virág (Blum) Ferenc 1869-ben, a későbbi pécsi püspök. 24 éves korában megjelent vallásos versei kötetét számontartották a kortársak.

49 A gyermek Illyés Gyula a II. és III. osztályt járta a bonyhádi főgimnáziumban. Az 1914/15. tanévben az internátusban (a régi gimnázium) lakott, a következőben Németh Ferencék diákszállásán a József utcában.

50 Bonyhádon kezdett el verselni, naplót írni, színielőadásra járni, régi pénzt gyűjteni. Itt mondotta róla a nyolcadikos Vojnits Aladár: „Nem tudja megfogni, hogy miképpen tud egy harmadikos ilyen verseket írni."

51 Néhány későbbi verse és a „Kora tavasz" című regény idézi életművében a régi Bonyhádot. Bonyhádi származású Börzsönyi (Brandeisz) Béla

52 és Kreska Frigyes költő,

53 izményi születésű Rumi Erzsébet költőnő.

54 A Völgységhez köthető Jánosi György váraljai református pap - regény, mese és szinjátékíró - irodalmi működése 1919-től. A bonyhádi nyomdában jelent meg Dlustus Imre tanító első verseskötete,

56 Lombos Alfréd bonyhádi református pap színművei.

57 A németajkú „helyi irodalmat" a teveli Kircz István,

58 a bonyhádi Knábel Vilmos tanítók,

59 Bauer (Pór) József bonyhádi apátplébános működése teremti meg. Bauer politikai versei a „Hűséggel a Hazához" mozgalom Volksbund-ellenes, antifasiszta agitációját segítették. Végül az 1945 utáni irodalomból ki kell emelnünk a „madéfalvi boly" első költőjét és íróját, Tamás Menyhértet, aki gyermek és diákkorát Kisdorogon és Bonyhádon töltötte.

61 Egy-egy regénye élményanyagát a Völgységben gyűjtötte Tamás Áron és Czakó Gábor, Kisdorogon, illetve Lengyelen. Bonyhádon, a „Bonyhádi Közgazdász" című diáklapban jelentek meg Baka István első, ifjúkori versei.

63 Bonyhádon járt gimnáziumba Varga S. József,

64 a majosi származású Mészáros Sándor.

65 A „helyi irodalmat" magyarul és németül írók fémjelzik.

66 318