Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj

Vörösmarty egyik barátja, a szekszárdi születésű Klivényi Jakab 1824 és 1831 között Nádasdon káplánkodott.

29 Vörösmarty Mihály 1817-ben, sajátos körülmények között - borszállítás közben, eltört szekere mellett - ismerkedett meg osztálytársa, Perczel István édesapjával, aki éppen nevelőt keresett kisebb fiai, a 8 éves Sándor, 6 éves Móricz és az 5 éves Miklós mellé.

30 A fiatal házitanító 1820 novemberéig Pesten lakott a Perczel fiúkkal, akkor leköltöztek Börzsönybe. Tovább tanított, közben végezte a jogot. Egyéves joggyakorlatára 1822 őszén ment Görbőre, ahonnan 1823 szeptemberében tért vissza nevelői állásába. 1817-ben - amikor Vörösmarty nevelőséget vállalt - Perczel Etelka éppen 10 éves volt. Egyes irodalomtörténészek szerint a költőnek Börzsönyben, Etelka előtt volt egy titokzatos szőke szerelme, Jola.

31 1822-ben a 15 éves Etelka iránt ébredt szerelemre. Ebben az évben jelent meg első verse nyomtatásban.

32 A költő egyoldalú vonzódásának és Etelka visszajelzéseinek érzelmi története ma már alig-alig rekonstruálható. Mindenki, aki a kérdéssel foglalkozott, talált talányos mondatokat, verssorokat, kis részleteket, melyek fölött „homály dereng". Valaminek történnie kellett! Tény, hogy az ártatlan lelkű leányt egy időre eltávolítják Börzsönyből, s a meglett korú, de „semmi kilátással" nem bíró költőt „jelenlétében" kímélik. - Etelka még nem töltötte be tizennyolcadik életévét, amikor a reménytelen költő - szerelme végső látására - lejön Börzsönybe. Stettner György és Vörösmarty levélváltásában úgy írja, hogy sikerült „elverekednie" magát, a családhoz tartozó Perczel György késői irodalomtörténeti írása - talán szándékosan, talán véletlenül - az „elvezekelni" szót használja.

33 E különleges estéről Vörösmarty 1825 szeptember 28-i levele számol be: „...Ifjúsága legszebb bíborában állott alkony felé szüléi 's testvéri körében; hasonlíthatatlan szépségű sudár termete nem mutatott földi származásra; mint az örömnek angyala, úgy fogadott bútlan tiszta tekintettel... Láttam, nem a' szerelem szólamlik meg belőle; de még egyszer megáldám istenemet, hogy őtet láthatom..."

34 Végül a Perczel Sándorhoz, 1826. augusztus 25-én címzett levél: „...noha mind levélben, mind személyesen búcsút vettem immár, megújítom ismét búcsú vételemet, 's evvel legyen befejezve végső elválásom."

35 Az ifjú Vörösmartynak sok verse születik Börzsönyben. Itt dolgozza ki „A hűség diadalmá"-nak első változatát, melyet a „Zalán futása" előgyakorlatának tekintenek, s az „Árpád Zalán ellen" című költeményét, melyet a téma első kísérletének.

36 Börzsönyben írja meg az Első ének előhangját, a híres kezdősorokkal: „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?"

37 Versek és elbeszélő költemények nyílt vagy rejtett utalásai vallanak - majd egy évtizedig - az Etelka-szerelemről, a Völgységről, fiatalsága „tündér országá"ról.

38 Sárszentlőrincen tanul 1832/33-ban Petőfi Sándor. Miután az evangélikus algimnázium 1870-ben átkerült Bonyhádra, Petőfi kultuszát a bonyhádi „Petőfi Sándor" Gimnázium is ápolja.

39 Az intézettel jött Bonyhádra Lehr Albert fiatal tanár, akinek Schiller-fordítása a gimnázium 1872. évi értesítőjében jelent meg először. Mint költő, műfordító és nyelvész vált ismertté.

40 Hagymássy Sándor - Tolnai Lajos írónk édesapja - 1838-ban lett jegyző Váralján, ahonnan 1845-ben kellett távoznia, mert megpofozta főbíráját, Perczel Gyulát. A jegyzőlakból a falu végére költözés, majd Váralja kényszerű elhagyása az író „sötét világ"-ának kezdete, mely több regényében, elbeszélésében - mint gyermekkori élményanyag - fel-feltűnik.

41 317