Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)
Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj
Két lutheránus igehirdető-tanító származott a Völgységből, kit jegyeznek a reformáció korának irodalmában. Baranyai Mucsi Pál Mucsiban született. Azt tartották róla, hogy „minden kortársánál ügyesebb volt a verselésben." 1545-ben visszatért a katolikus hitre, majd pozsonyi kanonok lett. 11 Lethenyei István evangélikus hitvitázó író Császtán született, 1580 körül. Wittenbergben tanult. Hazatérve Sárvárott tanító, Ikervárott, Lövőn, Csepregen, majd Kőszegen lelkész és esperes. Csepregen négy nyomtatott munkája jelent meg. 12 A török hódoltság első évtizedének irodalmi emléke Tinódi Lantos Sebestyén „Verbőci Imréhnek Kászon hadával kozári mezőn viadalja" című históriás éneke. Werbőcziék Szász várából mentek a vidéket végigrabló török után. Szász a középkori Tolnához tartozott. 13 A Völgységhez kötődik két nyelvemlék, az 1506-ban keletkezett, Winkler Mihály bonyhádi plébánosról elnevezett Wínkler-kódex 14 és a magyarországi szerbek fontos történeti forrása, a grábóci zárda évkönyve. 15 Völgységi származású Nunkovics György pécsi kanonok, nagyprépost, szerbiai püspök. A mai Hónig-pusztának Nunkovics-puszta volt a régi neve. Nunkovicsoké volt Bonyhádon az az épület is, mely ma a Völgységi Múzeum. 16 Magyar tudósok munkáit, a magyar nyelv „ékesítését és virágoztatását" elősegítő nyelvtanok megjelentetését komoly pénzekkel támogatta. Saját munkái közé tartozott négy kötetnyi fordítás, melyet - magyar nyelvű verseivel egyetemben Batsányi János kerestetett - jóval Nunkovics halála után - a bonyhádi Nunkovics famíliánál. Mindhiába. 17 Az 1700-as évek végének nyomdatörténeti érdekessége vidékünkön a hőgyészi nyomda és Jakob Neumann könyvkötő német nyelvű könyvkiadói tevékenysége. 18 A magyar nyelvű nyomatott prédikációs irodalmat gazdagította Simon Máté karászi plébános. 19 Irodalmi igényességűek Winkler Mihály latin és német nyelvű feljegyzései, írásai. 20 Winkler a bonyhádi zsidóktól tanulta meg a jiddis nyelvet. Az 1800-ban megjelent „Epistolá"-ja „Levél minden zsidókhoz, akik szétszórtan élnek az égbolt alatt, mind a földkerekségen." A zsidóságot át akarta téríteni katolikusnak. Az egyik, több mint ezer lapos dialógusában zsidó és keresztény vitatkozik. 21 A bonyhádi katolikus templom - melyet Winkler építtetett - homlokzatának fülkéiben ezért áll Mózes és Péter apostol szobra. Nyitva áll mindkét religion lévőknek! 22 Náray Antal 1795-ben született Győrén, ahol édesapja tanító volt. Jogot végzett. Verseket írt. 23 „Maré Vára" című regénye 1824-ben jelent meg Pesten. A Mátyás király korában játszódó szentimentalista történet színhelye Maré vára, illetve Széplak városa. 24 Náray volt az első, aki eredetiből fordította Shakespeare „Rómeó és Júliá"-ját, de más fordításai is fennmaradtak. 25 Egyed Antal 1813-tól 1822-ig volt bonyhádi plébános, innen kerül Paksra, majd Dunaföldvárra. Bonyhádon tanult meg németül. Műfordításai, versei, helyleírásai később jelentek meg, mikor már elkerült a Völgységből. 26 Káplánja 1817 és 1820 között Teslér (Tischler) László. 27 A plébánia falán lévő emléktábla szerint „beszedők csak a haza és a literatúra volt." A németajkú egyházközségben - hajnalokon és csendes estéken - a magyar irodalmat és műfordítást művelték. Szerepükről Vörösmarty vall az 1824-ben Kazinczy Ferenchez írott levelében: „Literatúránkra nézve a jobb ízlést akkor kezdtem valamennyire ösmerni, midőn először Börzsönybe jutottam, hol a' szomszéd helységbéli Papok: Teslér, és Egyed képzettebb munkákat adtak kezeimbe, egyébiránt maga az Uraság is segített könyveivel." 28 316
