Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Szabó Géza: A Dunaföldvár–Kálvária tell-település kora bronzkori rétegsora – és Őskori leletek Kölesd–Téglagyár lelőhelyről

Leletanyag: - fazék: enyhén kihajló peremű, csonka kúpos aljú, pereme alatt 4, ujjbenyomással tagolt bütyökfül van; vállán körömbenyomkodással tagolt borda fut körbe, a borda alatti rész durván seprűzött, a fölötte lévő fényezett, M: 16 cm, Pá: 12 cm, Fá: 8 cm (LXXI. 4., LXXXI. 4.), - kihajló peremű, cilindrikus nyakú szalagfüles korsó töredéke (LIII. 1.), - kihajló peremű, éles vállvonalú, magasfényű tál töredéke (LIII. 4.), - kihajló peremű tálak szalagfüles töredékei (LIII. 5-6.), - enyhén kihajló peremű, ívelt oldalú tál töredéke (LIII. 7.), - enyhén kihajló peremű, vállán ujjbenyomkodással díszített tál peremtöredéke (LIII. 8.), - kúp alakú szövőszéknehezék (LIII. 9.), - gúla alakú szövőszéknehezék töredéke (LIII. 11.), - őrlőkő töredéke (LIII. 10.). VI. bronzkori szint, 6. sz. bronzkori ház A közvetlenül a sötétbarna, zsíros, humuszos altalajon lévő 6. sz. bronzkori ház sárga agyagpadlóján egy kemence letapasztott, erősen átégett sütőfelületét is kibontottuk. A padlórészlet nyugati és déli szélén egy kis árok futott, melynek alján cölöp- és karólyukak nyoma látszott. Az árkon kívül, a padlóval közel egy magasságban egy gyengén lejárt, kormos, megszenesedett gabonával borított járószint volt. A legalsó bronzkori szint alatt lévő vastag, zsíros, sötétbarna, humuszos feltöltődés elbontásakor néhány apró paticsrögön kívül értékelhető leletanyagot nem találtunk. Gerjen-Váradpuszta A közelgő millenniumra készülve Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága 1885. januári rendkívüli közgyűlésén megbízta Wosinsky Mórt a megye régészeti emlékeinek összegyűjtésével és további kutatásával. Ettől kezdve tevékenységét Wosinsky az egész megyére kiterjesztette. Monográfiájának megírására készülve először főként a különböző köz- és magángyűjteményekben lévő anyagokat tekintette át, és összeírta a régészeti lelőhelyeket.

58 Ott, ahol mások már folytattak ásatásokat, többnyire megelégedett azok eredményeinek felhasználásával. Azokon a lelőhelyeken viszont, amelyekre figyelmét felhívták a szórványos, sokszor messze kallódott leletek, ásatni kezdett. így történt ez Bernrieder József Gerjen határában lévő, Várad nevű pusztája esetében is. A Duna árteréből a legnagyobb árvíz idején is kimagasló, 210x270 méteres, egyedül álló dombon a földmunkák során - különösen a gazdasági épületek emelésekor - gyakran kerültek elő különböző régészeti leletek. A leletek főként Paksra, dr. Nóvák és Zavaros orvos gyűjteményébe kerültek, s nagy részük később elkallódott. A lelőhely korának megállapítására 1890 szeptemberében és 1892-ben Wosinsky 1 m széles, 10 m hosszú árkokat húzott a domb tetején álló gazdasági épületek környékén.

60 Megfigyelése szerint a domb peremén 80-90 cm, a középső részeken 2,5 m vastag volt a feltöltődés. Az árkok oldalában lévő rétegek alapján arra a következtetésre juttott, hogy a dombot többször elborította a Duna - szerinte legalábbis erre 73