Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)
Szabó Géza: A Dunaföldvár–Kálvária tell-település kora bronzkori rétegsora – és Őskori leletek Kölesd–Téglagyár lelőhelyről
zad végi filoxéra miatti új szőlőtelepítések talajmunkája - rigolírozás - során a helybeliek a Kálváriától délre eső területeken több helyen is zsugorított csontvázakat, és kis, fekete színű kancsókat, tálakat, 46 az Öreg-hegy fennsíkján pedig mintegy száz méter sugarú körben habarcs- és kőtörmeléket találtak. 47 Mint azt Szelle leírja, a Török Auréllal együtt végzett ásatás során három ép csontváz mellett 15 koponyát is találtak, amely szerinte egy „elhagyott keresztény temető"-t valószínűsít. 48 Az épületekre utaló romokat ő a török hódoltság előtt itt álló, a pécsi püspökség 1009-es alapító oklevelében is említett Zemogni település plébániatemplomához köti. 49 Hőké Lajos szerint ez egy másik monostor volt, az 1135-ben a II. Béla király alapította, a Csonka-toronynál épült bencés apátság mellett. 50 Szelle az öreg-hegyi plébániatemplom két kápolnája közül az egyiket a Kálváriára helyezi. A Kálvárián egyébként Ottendorf Henrik 1663-as rajza is egy épületet ábrázol. Marsigli 1721-ben készült térképe a Kálváriát nem tünteti fel, azonban Földvártól északra ábrázol egy négyszögletes alaprajzú építményt. Érdekes módon nem ott, ahol a hadászati szempontokat figyelembe véve lennie kellene, nem a domb tetejére, hanem a domb oldalába helyezi. Kozák Éva szerint ez a Csonka-torony sematikus alaprajza. 51 Szandtner Pál jogszigorló a II. világháború előtti években a szegedi egyetem régészeti gyűjteményének ajándékozta a Duna földvári oldalán, a Petőfi-csárdával szemközti partoldal omlásából előkerült kőeszközöket, ansa lunátás és mészbetétes edénytöredékeket, a vatya és a nagyrévi kultúrára jellemző tárgyakat. 52 Az elmúlt években Dánó Lajos helyi gyűjtő, múzeumbarát talált néhány felszíni leletet, többek között egy töredékes LEG II AD feliratú bélyeges téglát, egy nehezen olvasható köriratú római kori bronz pénzérmét és egy bronzkori fűrészlapdarabot a teli területén és környékén. Ezeket a múzeumnak ajándékozta. Ugyancsak az ő segítségével került gyűjteményünkbe a Kálvária alatti partomlásban talált, rátett bordákból kialakított emberi arc ábrázolású edény (LXVTII. 1-2.) és számos edénytöredék is. A korábbi kutatások, megfigyelések adataiból kitűnik, hogy a Kálvárián az őskori telep mellett római és középkori leletek is voltak. A római korban feltehetően egy őrtorony állhatott ezen a stratégiailag rendkívül fontos ponton. Erre utalnak a törmeléken kívül Szelle Zsigmond 10x10 méteres körülárkolt részre vonatkozó megfigyelései is. 53 Az omlásban és a felszínen talált leletek a rézkor, a kora és középső bronzkor időszakának településére utaltak. A telephez tartozó temető a Kálváriától délre, az Öreg-hegy platóján volt, ahol sajnos a 60-80 cm mély forgatások során elpusztították a sírokat. Ezt erősíti, hogy terepbejáráskor a felszínen nagyrévi és középső bronzkori edények egészen apró darabjait és emberi csontdarabokat találtunk. Az ásatás rövid története ^_ A Tolna megyei Duna-szakaszon több jelentős, a vízmosás miatt folyamatosan pusztuló bronzkori teli telep van. 54 A dunaföldvári határban fekvő Hajdúles, Macskalyuk (a szakirodalom Vilmospuszta néven is ismeri) lelőhelyek mellett különösen a Kálvárián lévő őskori teli telepet veszélyeztette a partfal állandó omlása. A leszakadt partfalban látható vastag nagyrévi rétegsor gazdag leletanyaga, valamint a lelőhely földrajzi elhelyezkedése és a korábbi adatok alapján is a Kálvária 39
