Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Takács Mária: Illyés Gyula és Normai Ernő levelezése (1936–1982)

TAKÁCS MARIA: Illyés Gyula és Normái Ernő levelezése (1936-1982) Mr. Ernest Normái - Normái Ernő, 1903. november 2-án született. 1917-ben az Izabella utcai felsőkereskedelmi iskola diákja. Itt ismerkedik meg Illyés Gyulá­val, aki ekkor édesanyjával él a Bajza utca 42-es számú házban, Normaiék pedig a Szondy utca 40. szám alatt. Rövid idő alatt barátságot kötnek. Mindketten tagjai az önképző- és a Galilei körnek; az irodalom és a költészet hozta őket össze. Normái Ernő, édesanyja halála után, nem fejezheti be a középiskolát, villanyszerelést ta­nul, Illyés érettségizik. A két barát együtt jár a magántisztviselők szakszervezetébe (az Eskü térre). „Normái emlékezőtehetségének el kell hinnem, hogy Ernőt én »kapcsoltam be« a Szegiéknél, majd a szakszervezeti helyiségbe egymást verbuváló »elégedetlenke­dők« társaságába" - olvassuk Illyés: A Szentlélek karavánja című regényében. 1 Itt alakult ki egy kisebb csoport, amely 1921 derekán egy röplap kiadását határozta el. „A röplap csak egy lap lehet, annak is csak egyik oldalán a kiáltvány. Nem könnyű vitapont volt az sem: hogy nevezzék magukat a kiáltvány aláírói." 2 Végül a Magyar­országi Szocialista Párt nevet írták a röpiratra. Ez a kis csapat Menczer-csoport né­ven írta be a nevét a történelembe. „Menczer Béla... középiskolás volt akkor még ő is, de akadémiai tekintélyű jogász fia. Jászi Oszkár unokaöccse, már diákként az a fajta előrehajtott nyakú szobatudós, aki csak a könyvekig lát,... szerettük... esetlen­ségéért ..." 3 (Menczer Béla 1925-ben együtt lakott Illyés Gyulával Párizsban a rue Budé-ban. Az 1970-es években Angliában élt, mint nyugalmazott egyetemi tanár.) Mivel a csoport Béccsel nem tudta felvenni a kapcsolatot, feloszlott. Ezek után Normái csak Illyéssel tartott szorosabb barátságot, sokszor felkereste Bajza utcai kis lakásukban, ahol édesanyjával lakott. Normái emlékiratai szerint „abban az időben a sok kispolgári és polgári származású diák lenézte a tanoncokat. Illyés Gyula szinte tüntetve tartotta fenn velem a barátságot." 4 Illyés így írt erről a Beatri­ce apródjaiban: „Amíg Normái velünk diákoskodott, lelke volt az iskolából haza­tartó, s évek során jól összemelegedett együttesnek... Normái kimaradásával a kis csoport életmelege szűnt meg. Együtt raktuk még a lépést, de a barátkozás felszí­nessé vált." 5 1922 március végén a Menczer-csoport tagjainak nagy részét a rendőr­ség letartóztatta. Páran, köztük Illyés Gyula is külföldre menekült, csak „1926 nya­rán tért vissza Magyarországra. Az eddig Illés nevet alkalmasnak vélte megváltoztatni, amelyet atyjától örökölt. Visszaváltoztatta egy dédapái cselédszerződésben látott Illyésre. Arra gondolva, hogy így a Menczer-csoport tagjaként nem azonosítható." 6 A legképtelenebb mesékkel vádolt diák-összeesküvőket elítélték. Normái 11 hónapi börtönbüntetés letöltése után -1923 tavaszán szabadult; és elhagyta az or­szágot. Tudta, hogy Illyés és Ney Párizsban vannak. Először Bécsbe, onnét Párizs­ba utazott. Illyés a prefektúrán egy nap alatt tartózkodási és munkavállalási enge­délyt szerzett neki. 297

Next

/
Thumbnails
Contents