Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Takács Mária: Illyés Gyula és Normai Ernő levelezése (1936–1982)

A tehetségét próbálgató költő a Sorbonne előadásait hallgatja, mellette dolgo­zik; rövid ideig együtt lakik Normáival a Saint-Louis en l'Ile-en. A Beatrice apród­jaiban beszámol a szakszervezeti helyiségben (rue Grange aux Belles) tartott viták­ról, előadásokról, ahol mindketten részt vettek. Normái rövid időn belül a francia párt tagja, a Párizsi Munkás magyar nyelvű hetilap szerkesztőbizottságának és a francia párt magyar nyelvű igazoló bizottságának tagja lett. „Én magam főleg Illyés Gyuszival és társaságával jöttem össze. Vele, ő révén ismertem meg az akkor isme­retlen óriásokat, akikhez Aragon, André Breton is tartozott. Esetenként a rue de la Gaíté kis bisztróiban, máskor kisebb-nagyobb kávéházakban jöttünk össze a jövő hírességeivel, s egy-egy kávé vagy egy pohár fehérbor fogyasztása közben vitattuk meg nemcsak a világ nagy, de a saját kis problémáinkat is." 7 Normái a Renault gyárban dolgozott, de helyét önzetlenül átadta Wittmann Sándornak, aki szintén emigránsként érkezett Franciaországba, ő maga a Citroën gyárban kapott munkát. Tíz hónapi franciaországi tartózkodás után Bécsbe utazik, hogy nővérével találkozzon. Két hét múlva tér vissza Párizsba. Távolléte alatt a már említett Wittmann felszólalt egy Renault gyári gyűlésen, amiért aztán elbocsá­tották, nem őt, hanem a Bécsben tartózkodó Normáit, ugyanis Wittmann az ő ne­vén dolgozott. Röviddel utána az országból is kiutasítják, Franciaországban csak il­legálisan maradhat. Később élettársával, Rosenfeld Józsával a párt Bécsbe küldi, innét tér vissza Magyarországra. Bécsben azt a feladatot kapja, hogy lépjen be a szociáldemokrata párt egyik szervezetébe, és - ami mai szemmel szokatlannak tűnik! - házasodjon össze Józsával. Hazaérkezése után a Nyomdászszakszervezetben dolgozik. Meg­bízást kap a KÜB-től (Külföldi Bizottságtól) a KMP új technikai apparátusának ki­építésére. Ekkor találkozik Fürst Sándorral, ő vezeti be az illegális pártmunkába. 1927 januárjában letartóztatták a Rottenbiller utcai lakásán. Börtönbe kerül. Az előzetes őrizetbe vétel időszakában Révai Józseffel kerül egy cellába. Nézeteik teljes mértékben különböznek, amit a rabtárs a későbbiekben fel is használ ellene. Ugyanis, kiszabadulása után rövid ideig nem tudta mire vélni környezete hideg és bizalmatlan fogadtatását, amíg rá nem jött, hogy csak Révai lehetett az, aki „propa­gandát" fejtett ki ellene. A börtön a házasságát is próbára tette, kapcsolata a feleségével megszakadt, úgy döntöttek, elválnak. A rendőri megfigyelés ideje alatt Normái Illyés tudta nél­kül, a költő nevét használta lakásbejelentőjén. Ebből adódóan néhány hónapig két Illyés Gyula is él Budapesten, azonos adatokkal. Normái Ernő 1930-ban részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának Áprelevkán rendezett kongresszusán, hamis útlevéllel. Rövid idő múlva újabb le­tartóztatás, Pest-vidéki fogház, ahol a „beszélőn" Illyés is felkereste. „A látogatás maga is szolidaritás, együttérzés kifejezése volt" - írja Normái. Két év, négy hónapi fogházbüntetésre ítélték. A szegedi Csillag-börtönbe került, ahol a szabályzat ér­telmében szabadon beszélgethettek egymással az elítéltek. Itt találkozott Rákosi Mátyással; nézeteik sok mindenben különböztek. 1934. március 6-án szabadult. Harmincéves és hét évet ült már börtönben. Szaba­dulása után Illyés Gyula segítségével a Phönix Biztosító Társaság pénzbeszedője lett. Feleségül veszi Celvicker Matildot (Olgát). 1937-ben lányuk születik, Éva. 1938 tavaszán hamis útlevéllel, Illyés anyagi segítségével a család Franciaor­szágba indul. A francia barátok közreműködésével, nagy nehézségek árán tudnak csak lakáshoz és munkavállalási engedélyhez jutni. Ebben is a gyermekkori barát, 298

Next

/
Thumbnails
Contents