Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Takács Mária: Illyés Gyula és Normai Ernő levelezése (1936–1982)

A tehetségét próbálgató költő a Sorbonne előadásait hallgatja, mellette dolgozik; rövid ideig együtt lakik Normáival a Saint-Louis en l'Ile-en. A Beatrice apródjaiban beszámol a szakszervezeti helyiségben (rue Grange aux Belles) tartott vitákról, előadásokról, ahol mindketten részt vettek. Normái rövid időn belül a francia párt tagja, a Párizsi Munkás magyar nyelvű hetilap szerkesztőbizottságának és a francia párt magyar nyelvű igazoló bizottságának tagja lett. „Én magam főleg Illyés Gyuszival és társaságával jöttem össze. Vele, ő révén ismertem meg az akkor ismeretlen óriásokat, akikhez Aragon, André Breton is tartozott. Esetenként a rue de la Gaíté kis bisztróiban, máskor kisebb-nagyobb kávéházakban jöttünk össze a jövő hírességeivel, s egy-egy kávé vagy egy pohár fehérbor fogyasztása közben vitattuk meg nemcsak a világ nagy, de a saját kis problémáinkat is."

7 Normái a Renault gyárban dolgozott, de helyét önzetlenül átadta Wittmann Sándornak, aki szintén emigránsként érkezett Franciaországba, ő maga a Citroën gyárban kapott munkát. Tíz hónapi franciaországi tartózkodás után Bécsbe utazik, hogy nővérével találkozzon. Két hét múlva tér vissza Párizsba. Távolléte alatt a már említett Wittmann felszólalt egy Renault gyári gyűlésen, amiért aztán elbocsátották, nem őt, hanem a Bécsben tartózkodó Normáit, ugyanis Wittmann az ő nevén dolgozott. Röviddel utána az országból is kiutasítják, Franciaországban csak illegálisan maradhat. Később élettársával, Rosenfeld Józsával a párt Bécsbe küldi, innét tér vissza Magyarországra. Bécsben azt a feladatot kapja, hogy lépjen be a szociáldemokrata párt egyik szervezetébe, és - ami mai szemmel szokatlannak tűnik! - házasodjon össze Józsával. Hazaérkezése után a Nyomdászszakszervezetben dolgozik. Megbízást kap a KÜB-től (Külföldi Bizottságtól) a KMP új technikai apparátusának kiépítésére. Ekkor találkozik Fürst Sándorral, ő vezeti be az illegális pártmunkába. 1927 januárjában letartóztatták a Rottenbiller utcai lakásán. Börtönbe kerül. Az előzetes őrizetbe vétel időszakában Révai Józseffel kerül egy cellába. Nézeteik teljes mértékben különböznek, amit a rabtárs a későbbiekben fel is használ ellene. Ugyanis, kiszabadulása után rövid ideig nem tudta mire vélni környezete hideg és bizalmatlan fogadtatását, amíg rá nem jött, hogy csak Révai lehetett az, aki „propagandát" fejtett ki ellene. A börtön a házasságát is próbára tette, kapcsolata a feleségével megszakadt, úgy döntöttek, elválnak. A rendőri megfigyelés ideje alatt Normái Illyés tudta nélkül, a költő nevét használta lakásbejelentőjén. Ebből adódóan néhány hónapig két Illyés Gyula is él Budapesten, azonos adatokkal. Normái Ernő 1930-ban részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának Áprelevkán rendezett kongresszusán, hamis útlevéllel. Rövid idő múlva újabb letartóztatás, Pest-vidéki fogház, ahol a „beszélőn" Illyés is felkereste. „A látogatás maga is szolidaritás, együttérzés kifejezése volt" - írja Normái. Két év, négy hónapi fogházbüntetésre ítélték. A szegedi Csillag-börtönbe került, ahol a szabályzat értelmében szabadon beszélgethettek egymással az elítéltek. Itt találkozott Rákosi Mátyással; nézeteik sok mindenben különböztek. 1934. március 6-án szabadult. Harmincéves és hét évet ült már börtönben. Szabadulása után Illyés Gyula segítségével a Phönix Biztosító Társaság pénzbeszedője lett. Feleségül veszi Celvicker Matildot (Olgát). 1937-ben lányuk születik, Éva. 1938 tavaszán hamis útlevéllel, Illyés anyagi segítségével a család Franciaországba indul. A francia barátok közreműködésével, nagy nehézségek árán tudnak csak lakáshoz és munkavállalási engedélyhez jutni. Ebben is a gyermekkori barát, 298