Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. (Adatok Tolna megye építészetének történetéhez)

csak a reformátusoknak volt a faluban (P. 150. Cs. 226. No. 5.), a gótikus építésű templomot tehát akkor még ők használták. Tótkeszi. Lakosoknak Nemzetét nézvén, vágynak itten Magyarok, Németek és nagyobb számmal Tótok, vallásokra nézve mind Romano Catholicusok. Templom itten Helyben vagyon, szép Bádog Toronnyal, és abban helyheztetett Órával föl ékesítve. A Plebanus és Mester helyben laknak. Ezen Helységben vagyon egy Vármegyeház, melyben most egy Vármegye esküttye lakik." Az 1783-as mutatókönyv bejegyzése szerint 1730-ban még csak református oratórium állt Kesziben. Ebben az esztendőben az itteni lakosok is csatlakoztak Szokoly és Tengőd azon panaszához, amely szerint az ozorai tiszttartó akadályozta őket templomuk használatában. A tamási plébános még ezt megelőzően, 1721-ben levágatta „nagy osorás pénzen" vett harangjukat és erőszakkal elvitette, sőt ugyanakkor „parochialis Hazukat el vettik és igy sem praedicatorunk sem Harangunk nincsen" - panaszolták (P. 150. Cs. 226. No. 5.). A jelenlegi, műemlék jellegűként védett katolikus templomot 1741-ben kezdte építtetni a falu. Ez év május 29-én jelentette Tarnóczy inspektor, hogy az ozorai, a tamási és az iregi plébánosok jelenlétében rakták le az új templom alapkövét, amihez viszont nem volt földesúri engedélyük. Az ügyben a kegyúri jog súlyos sérelmét látta (P. 150. Cs. 227. No. 6.), ezért az építkezés folytatását letiltotta. A három plébános Esterházy herceghez küldött írásbeli panaszára Tarnóczy június 17-én írott levelében csupán félreértésről szólt, de a plébánosoktól elégtételt kért. A dolog személyes jellegű kimenetele ismeretlen, a templom azonban 1742-ben felépült a ma Magyarkeszi néven ismert községben (ugyanott, No. 7.) „Török Koppány, Mező Város. Ezen Mezőváros, mely is Somogy Vármegyében helyeztetik, a legrégebb Helységek közül való, régenten Sántzokkal meg erősétve volt, valamint mostanság is azoknak látszattya vagyon. Itten találtatik még egy Török puszta fürdő Ház, melynek Tégláit a két Méltóságos Uraságok egy új mészárszékre fordétnai akarták, de ezen épületnek el hordása, vagy is le bontása 3 szór többe került volna, mint az egyszer föl épéttetett mészárszék, úgy tehát a régi statusában meg hagyattatott. Lakosok mind Magyarok, egy újonnan épétett Templomok helyben vagyon. Plebanus Úr az maga Erszenyibül az új Templomhoz bőven adakozott. Ezen Plebanis Ház mostanság jó satusban vagyon. Mester is helyben lakik. Nem messze ezen Helységen felül a Koppány vize veszi eredetét és nevét és Dél felül találtatik egy igen hasznos forrás, mely még a Törökök által Bolt alá vezettetett. Bey kútjának neveztetik... régente a föld alá helyheztetett csatornákon által az Helységben lévő Fürdő Házban a víz eresztetett, de ezen által folyás már mostanság nints meg." Eddig szól az 1798. évi összeírás szövege. A leírásban újjonnan épített templomnak jelzett épület azzal a ma is álló, középkori és késő gótikus eredetű plébániatemplommal azonos, amelyet az Esterházy levéltár adatai szerint akkor építettek újjá. A18. század végén még álló török építmények azóta elpusztultak. Illyés Mátyás ozorai provizor 1775-ös jelentése szerint a mezővárost egykor erős sáncok kerítették („Oppidum Koppány est Locus ex antiquioribus in Comitatu Simigiensi olim vallibus fortiter munitum". P. 150. Cs. 232. No. 17.) Az ozorai iratok közt 1771-ből maradt meg egy anyagszámla, amelyet az Ozorán többször szereplő Johann Kerschhoffer székesfehérvári kőművesmester állított össze a törökkoppányi plébánia bővítéséhez és új iskola építéséhez (ugyanott). „Kaposvár Mező Város. Templom, Plebanus, Iskolamester helyben vannak. A Nemes Vármegyének vagyon egy Háza, melyben a Publicumok tartattnak... Korona nevezetű fogadó, mellyben az Uraság bora árultatik. Vörös Kereszthy fogadó. Az épület nem igen jó statusban vagyon, melyet az Uraság conservai. Kisgát vendégfogadó jó statusban vagyon. Fehér Ló vendégfogadó... jó statusban vagyon." A kaposváriak 1772-ben fordultak a herceghez meglevő templomuk javítása, új temető létesítése, valamint iskolájuk építésének támogatása érdekében. Ehhez az uradalomtól kértek kedvezményes árú téglát, cserepet, lécet és zsindelyt (P. 150. Cs. 232. No. 9.) 1774-ben kérték földesuruktól, hogy kicsiny templomukat nagyobbíthassák (ugyanott). Az uradalom épületei közül az iratok csak egy kállómalmot említenek 1770-ben (P. 150. Cs. 231. No. 9.). „Füredi Helység. Templom és oskolamester Helyben vannak, de a Plebanus helyben nem lakik, hanem ezen Helység a Kaposvári Plébániához tartozó. A templomnak semmi különös Benefíciumja nintsen." „Aszaló Helység. Oratorium, Predicator, Iskola helyben vannak." Somogyaszaló 1757-ben épített református temploma műemlék jellegűként védett. „Magyar Egres, Jaád, az oratóriumnak semmi Beneficiuma nintsen. Oratoriummal rendelkeznek: Csoknya, Szomajom, Kis Kovátsi, Kis Falud, Szenna települések. „Kis Lak. Templom ugyan Helyben vagyon, de Plebanus Szent Baláson lakik, az iskolamester pedig Sz. Pálon lakik." 255