Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. (Adatok Tolna megye építészetének történetéhez)

„Szent Bálás helység. Templom, Plebanus, Iskola Mester helyben vannak. A templomnak semmi Beneficiuma nintsem. Szentbalázs idézett temploma, illetve annak elődje először 1712 előtt szerepel az ozorai iratokban. Ekkor kértek a hercegtől magyar papot a kaposvári uradalomban lévő Szentbalázsra, „... minthogy ott szép templom vagyon..." (P. 150. Cs. 226. No. 4.). A 18. század elején említett épület a török hódoltság korát átvészelő, középkori templom lehetett. Helyére 1777-1782-ben épült a jelenlegi katolikus templom. Az ozorai iratok közt található hercegi utasítás szerint 1784-ben az uradalom költségéri készült az oltár és a szószék (P. 150. Cs. 234. No. 13.). Az ozorai uradalmi levéltár iratanyagában a 18. századból további építési adatok maradtak. A Tolna megyei települések közül Dombóvár katolikus templomának építéséről található rövid tudósítás. A hivatalos műemlékjegyzék szerint a templom 1723-25 között épült. Ezzel szemben a helybeli intéző 1742. otóber 10-én készült jelentése arról számolt be, hogy akkorra készült el az új szentély, csupán zsindelyfedése hiányzott még (ugyanott, Cs. 227. No. 9.). 1743. február 28-án jelentette az ozorai intéző, hogy jól halad a döbröközi parókia építése, cserépfedéséhez az ozorai tetőfedővel kötöttek szerződést (ugyanott, Cs. 227. No. 11.). A kocsolai r. k. templom építésének megkezdéséhez az egyházközség 1773-ban kért támogatást. Az építkezés ezt követően indult meg és 1778-ban ért véget (ugyanott, Cs. 232. No. 14.). Kurd község lakosai 1763-ban megkezdett templomuk építésének befejezéséhez kértek hercegi támogatást 1773-ban. Beadványuk szerint a templom köré falat szerettek volna építeni (ugyanott, Cs. 232. No. 14.). Ebben az esztendőben kértek anyagi segítséget elkészült templomuk tornyának építéséhez Nak lakói (ugyanott). A szakályi katolikus templomhoz 1743-ban Gaál prefektus intézkedése alapján adott téglát és egyéb építési anyagot az uradalom (ugyanott, Cs. 227. No. 6.). A templom 1748-ban már állt (ugyanott, Cs. 228. No. 21.). A szakályi „egész község" 1782-ben folyamodott „az újonnan építtendő Plébánia Házhoz" szükséges anyagokért (ugyanott, Cs. 234. No. 4.). Végül 1788 és 1790 közöttről maradt tudósítás Szakcs templomának átépítési szándékáról. A középkori eredetű katolikus templom 1745-ben építettként szerepel a műemléki nyilvántartásban. Az ozorai uradalmi iratokban 1788-ban említik azokat a tervrajzokat, amelyeket Kismartonból kapott megbízás alapján akkor Jacob Ulbrich ozorai kőművesmester és Mathias Gleis kaposvári ácsmester készített a templom építéséhez (ugyanott, Cs. 232. No. 14.), de amelyek valószínűleg nem valósultak meg, vagy csak kisebb átalakítás tervei voltak. 143. Pincehelyen már 1702-ben működött a helyreállított malom (ugyanott, 247. es. Fase. D. No. 116.), amelyet 1712-ben háromkerekűre bővítettek (ugyanott, No. 123.) és 1714-ben már állt az új magtár (ugyanott, 249. es. Fase. F. No. 170 et B.). 144. Kállay István 65. jegyzetben i. m. 48, 155-156, 235. 145. A 61. jegyzetben idézett forrás. 146. Esterházy lt. P. 156. Cs. 25. Fasc. 786. és P. 114. Cs. 15. No. 152. 147. Ugyanott, P. 131. Cs. 7. Prot. V. No. 31. és No. 114. 148. A magyarországi „uradalmi építészet" irodalmára Cs. Dobrovits Dorottya: Építkezés a 18. századi Magyarországon. Művészettörténeti Füzetek. 15. Bp. 1983. 256