Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)
Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. (Adatok Tolna megye építészetének történetéhez)
ló épülete lett. A Gaál inspektort követő Tanhoffer József 1746. április 12-én kelt felterjesztésében ennek ellenére új magtár építését sürgette, mert szerinte a kastély az uradalom gabonatermésének elhelyezésére alkalmatlan és kicsi volt. 83 Az új magtár tervét egy 1745. év elejéről származó jelentés szerint Wimpassinger akkor már készítette. 84 Az építéséhez szükséges faanyagot ekkor is a kaposvári uradalmi erdőből szándékoztak kitermelni. Az Esterházy-levéltár tervei között fennmaradt egy 18. század közepéről származó, felirat és aláírás nélküli terv, amely feltételezhetően ezt a tervezett, de meg nem valósított magtárat ábrázolja. 8 (5. ábra.) A rajzon nagyméretű, két belső pillérsorral háromhajósra osztott, háromszintes épület látható, tetején három sor újabb ablakkal, a padlástéren tárolt gabona szellőzésére. A tervrajz készítője, valószínűleg Wimpassinger építőmester, 1746-ban újból a vár áttervezésével foglalkozott, ugyanakkor új malom terveit készíttettek vele Ozorára. 86 Ugyanekkor Dombóvárra is terveztettek vele magtárat, amelyet meg is épített. 87 A Wimpassinger által tervezett ozorai malom építését 1751-ben engedélyezték Kismartonban, 88 egyúttal a dombóvári magtár szemléjére kiküldött Zinner uradalmi mérnököt utasították, hogy a vele utazó Gaspar Schaffner soproni ácsmesterrel együtt tekintse meg a meglevő ozorai malmokat és tegyen róluk jelentést. 89 Az utóbbit a Kismartonba visszatérő Zinner Wimpassinger építőmesterrel közösen nyújtotta be július 12-én. Ugyanebből az évből származik az Esterházy tervtár két olyan rajza, amely az ozorai malmokat ábrázolja. Az első a Sió árterébe két oldalról benyúló, háromszög formájú töltés és azon, a folyón át vezető út két végén ábrázol egy-egy malmot, az ahhoz szükséges zsilippel. Az ozorai oldalon háromkerekű, kisebb malom, s kulapusztai oldalon pedig négykerekű, részben újonnan épített malom helyezkedett el. 90 (6. ábra.) A másik rajzon - amely a tervezett állapotot ábrázolja - a Sión átvezető töltés közepén is látható zsilip, a töltés és a hídfők oldalain pedig épített támfal. Az átvezető út a folyóba nyúló kiszögelésben valószínűleg Nepomuki Szt. Jánost ábrázoló, meg nem valósult szobor helyét jelölték. Az ozorai oldalon levő malom változatlan, a másik azonban már hatkerekúre bővített. 91 (7. ábra.) A 18. század közepén folyó építkezések szabályozására 1750-ben rendelte el Esterházy Pál Antal az építendő és helyreállítandó épületek terveinek és költségvetéseinek felterjesztési módját. 92 Ennek alapján nyújthatta be a következő év tavaszán Martin tiszttartó az uradalmi lakóházak közül a számtartó, az asztalos-, a pintér-, a szíjgyártó-, a lakatos- és a nyergesmesterek házairól készített helyreállítási javaslatot. Ajavaslat arra világít rá, hogy egy jól szervezett uradalomban akkor hányféle iparos működött. 93 Az 1750-es évek építkezései változatlanul sokirányúak voltak. Anyaggal való ellátásuk érdekében 1751-ben arra vonatkozóan kért utasítást az uradalom a kismartoni központtól, hogy a malomhoz és az egyéb, tervezett épületekhez elegendő lesz-e a legyártott 170 ezer tégla és a téglásmester folytassa-e munkáját. 94 Ebben az esztendőben a templomon folyt valamilyen, közelebbről azonban ismeretlen építés. Az ajavaslat utal erre, amelyben a dombóvári templom újjáépítéséhez azért kértek központi segítséget, mert a földesúr az ozorai templom építését is segítette. 95 1752-ben tűnt fel az ozorai építkezéseken Wimpassinger építőmester utódjaként a székesfehérvári Johannes Kerschhoffer. Joseph Carle ácsmesterrel valószínűleg Kulapusztára tervezték azt a tizennyolc beteg ló elhelyezésére szolgáló istál240