Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. (Adatok Tolna megye építészetének történetéhez)

lót, amelyhez költségvetésük fennmaradt.

96 Évszám nélküli, ebből az időből való a hat helyiségből álló, L-aíaprajzú és földszintes uradalmi beszállóház terve.

97 (8. ábra.) 1754-ből származik a kocsma tervrajza. A felirat és aláírás nélküli rajz U-alaprajzú épületet ábrázol. Középső, átmenő kapualja bal oldalán a konyha, amellett szoba és kamra jobbra pedig a vendégfogadó terme látható, mögötte a pincébe vezető lépcsővel.

98 (9. ábra.) Ugyanakkor a várban levő szobák padlózását és az egyik malom helyreállítását kérték.

99 1756-ban a vendégfogadó új tetőzetéhez készített költségvetést az eddigiekben ismeretlen Lorentz Stammer ácsmester.

100 Ebben az évben szervezett hercegi engedéllyel Ozorán a kismartoni Hertz Lőw posztókészítő és bőrfeldolgozó malmot, amelyhez uradalmi épületet is kért.

101 Az új üzem megépültét bizonyítja, hogy 1758-ban Pál Antal herceg engedélyezte az ozorai uradalom számára az Indiákról származó, festéktartalmú növények termesztését.

102 Ugyancsak ebben az évben készült az az aláírás nélküli költségvetés, amely kállómalom építéséhez való.

103 Végül a településen belül folyó építkezések közé tartozott a Kerschhoffer kőművesmester által 1761-ben az intézőházhoz épített új istálló.

104 A mezővároson kívül, a Sión túl épült fel 1758-tól kezdődően a kulapusztai kastélyhoz tartozó vadaskert. Tervének elkészültét 1759 januárjában jelezték, azt a herceg január 25-én hagyta jóvá Bécsben,

105 meghagyva, hogy kismartoni fővadásza és mérnöke utazzon a helyszínre. A munka Birisics Mihály inspektor jelentése szerint az uradalom jobbágyainak robotjával 1758 szeptemberében kezdődött.

106 Birisics októberben jelentette, hogy a herceg parancsa értelmében felvette Liptai József mérnököt, aki szerződése értelmében meghatározott munkaidejében hatvan tervet köteles készíteni.

107 A források nem szólnak a vadaskert építésének menetéről, arról csupán annyi tudható, hogy 1760 áprilisában Kismartonból ismételten Ozorára küldték Jakoby Miklós mérnököt, a munka ellenőrzésére.

108 Az inspektor májusban 12 ácsmestert kért a vadaskert fapalánkjának készítéséhez, akik június elején meg is érkeztek.

109 Ez a munka még 1761-ben is folyt, ennek közepén azt írta Birisics, hogy a kisebbik vadaskert építését addig felfüggesztik, amíg a nagyobbat be nem fejezték.

110 Valószínűleg ennek a vadaskertnek épületeit ábrázolja az a két rajz, amely nyolc irányból összefutó kettős fasor központjában vadászházat és a fasorok között négy vendégházat ábrázol.

111 A fasorok találkozásánál kialakuló, kör alaprajzú térre tervezett vadászházat alaprajzában nyolcszögű, nyitott kocsiáthajtós középrésszel és ahhoz két oldalról csatlakozó, egy-egy négyszögű térből állónak rajzolták, az utóbbiak egyikében volt az emeletre vezető, íves lépcső. Fent a középső térben nagyobb, kétoldalt kisebb termek helyezkednek el. A négy egyforma vendégház három-három helyiségből áll: középütt előtér és konyha, kétoldalt pedig cserépkályhával fűthető szobákat terveztek belsejükbe. A házakkal szemben nyitott kocsiszínt és ez előtt kutat ábrázol a terv. Készítőjük talán Liptai mérnök volt, a rajzok jó tehetségű és felkészült tervezőre vallanak. (10-11. ábra.) Az új tervezők és mesterek szereplése azt jelzi, hogy a század közepe táján az Esterházy-uradalmak építkezéseinek szervezésében változás történt. Az azokhoz szükséges engedélyeket azután is a Kismartonban székelő gazdasági bizottság adta meg, a tervrajzok készíttetése azonban már nem ott történt és nem onnét küldték a mestereket sem. Az építkezések bonyolítása az egyes uradalmak feladatává vált. Azok szerződtették a tervezőmérnököt vagy építőmestert és azok fogadták fel a megvalósító kőműveseket, ácsokat és más mestereket. Ezt támasztják alá azok az 16 241