Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)
Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. (Adatok Tolna megye építészetének történetéhez)
huzamos fekvésű, változatlanul téglalap alaprajzi formában végül is hét önálló épületet emeltek, amelyek nem függenek össze egymással. A Sió hídjáról megközelíthető északi szárny, amelyen - főleg annak belsejében - még sok barokk részlet maradt, földszintes lakóépület, helyi elnevezéssel kastély. Ennek két oldalán, kelet és nyugat felől két-két hosszú, belsejében két oszlopsorral épített istálló helyezkedik el, amelyből a nyugatiak elpusztultak. Nem áll már a középen keresztben épített lovarda, az egykori lovaglóiskola sem. Eredeti formája egy 1754-ből maradt metszetrajzról olvasható le. 68 A rajz szélén olvasható felirat annak a Carl nevű kőművespallérnak emlékét örökítette meg, aki a már említett Carl Jungberttel azonosítható. Az ábrázolt metszeten rendkívül széles, megközelítően 18 méter fesztávolságú és 6 méter belső magasságú tér fölé tervezett manzárdtető látható. A rajz évszáma alapján elképzelhető, hogy a nagyméretű, nyitott fedélszékes lovardát az 1744. augusztus végére elkészült méntelepen csak egy évtized múlva fejezték be. (4. ábra.) Helyén a múlt század végi, kisméretű épület áll. A kulapusztai épületegyüttest dél felől a kastéllyal párhuzamosan elhelyezett, földszintes barokk lakóépület zárja, ebben lakott eredetileg a méntelep és a lovaglóiskola személyzete. Az építkezés részleteiről 1741-től maradtak adatok. Kőművesmunkáit a már említett Carl Jungbert pallér vezette. 69 A téglát Ozorán vetették és égették, a faanyagot a kaposvári uradalom erdőiből, a meszet a Veszprém megyei Ösküből hozták. 70 Tarnóczy tiszttartó 1741 júniusában azt javasolta, hogy az építkezéshez szükséges fát Tolnáról hajóval hozzák fel a Sión, mert egy hajó 30 szekér fát is elhoz egyszerre. 71 November elején azt jelentette, hogy a víz közelében álló szárnyat rövid időn belül elkészítik. 72 1742 februárjában említik először név nélkül a méntelep vezetőjét. 73 Az építkezés ebben az évben késő őszig folytatódott, Tarnóczy november 19-én kiadott utasításában állíttatta le a rossz időjárás miatt. A következő év elején érkezett meg a lovaglóiskola tetejéhez szükséges épületfa, januárban pedig már az ácspallér kiküldését kérték Kismartonból. 75 Armpruster tiszttartó március 3-án arról panaszkodott, hogy a pallér könnyelmű, az ácsok nem dolgoznak. 76 Közben az építőfa mégis elfogyott, mert a május 28-i jelentés szerint az ácsmester személyesen utazott Kaposvárra, hogy az ottani fakitermelést megszemlélje. 77 Az uradalomban folyó építkezésekhez Ozorán gyűjtötték az építőanyagot. Az ozorai intéző még 1743 elején javasolta, hogy azt ajánlatos lenne még a télen elszállítani, márciusban azonban már azt jelentették, hogy elfogyott a fa, téglából viszont van elegendő. 78 Armpruster április 21-én részletes anyagkimutatást készített a még szükséges faanyagról, az ácsmester ennek ismeretében utazott ismét Kaposvárra. A tetők gerendáinak faragásával augusztus végére készültek el, elhelyezésükhöz ekkor csak az kellett, hogy a kőművesek befejezzék a falak felmagasítását. Végül 1744 augusztus elején jelentették, hogy a tető az egész lovaglóiskolán elkészült. 80 A méntelep és a lovaglóiskola, benne az új kastély felépítésével új földesúri lakóhely létesült Ozorán. A másfél évtizeddel korábban kastéllyá alakított vár ezzel feleslegessé vált. Egy részében eddig is az uradalmi tisztek lakóhelye és irodája volt. Tarnóczy tiszttartó 1742 végén kérte, hogy egy részét terményraktározásra használhassák. Erre engedélyt is kapott, s 1743 január végére a vár termei és szobái megteltek gabonával. 81 Három év múlva Wimpassinger építőmesterrel tervet készíttettek a vár magtárrá való teljes átépítésére és ehhez hercegi engedélyt kértek. 82 A középkori várból alakított barokk kastély a század közepére a főhomlokzati szárnyban elhelyezett tiszttartói lakás és iroda kivételével az uradalom gabonatáro239
