Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)
Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. (Adatok Tolna megye építészetének történetéhez)
KOPPÁNY TIBOR: Ozora és uradalmának építészete a 18. században (Adatok Tolna megye barokk kori építészetének történetéhez) A hazai történettudomány az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a 18-19. századi uradalmak kutatása felé. Falvaink határa és annak művelésformája, a települések képe, a lassan átalakuló magyar falu még ma is nagyobbára ennek a két évszázadnak a hatását tükrözi. A megújuló falvak épületei közt még mindig sok a régi, különösképpen azok, amelyeket műemlékként véd a társadalom. Ezek a 18-19. századból származó épületek sokszor képviselnek kiemelkedő művészi értéket a magyarországi építészet történetének megrajzolása szempontjából, azonban a kisebb értékűeket sem lehet figyelmen kívül hagyni, azok - bár egyszerűek és dísztelenek - éppen sokaságuk és sokféleségük alapján alkotják az építészeti örökség nagyszámú, tehát fontos részét. A közelmúlt évszázadai faluképének alakulásában nagy szerepe volt a nagybirtok uradalmainak, amelyek - érthető módon - a parasztháztól a kastélyig minden építkezésbe beleszóltak saját területükön. A nagy uradalmak építkezéseiket központilag szervezték és irányították, ehhez saját személyzetet és mesterembereket tartottak, vagy legalábbis állandó mestereket foglalkoztattak. Ebben az időben már kialakultak azok az épületfajták, amelyekre az uradalmaknak működésük érdekében szükségük volt, sőt, nyomtatott mintakönyvek álltak rendelkezésükre azokról, építésükhöz pedig nemcsak az arra képesített mesterek, hanem szükségképpen az uradalmak gazdasági életét irányítók is értettek. A Dunántúl délkeleti részén elterülő, egykor nagy kiterjedésű ozorai uradalom területén még ma is sok épület áll az elmúlt századokból, soknak maradt meg eredeti tervrajza és sokról maradt építésének történetét megörökítő, régi irat. Az alábbiakban ezekből a 18. századiakat emeltük ki. * Hosszú évek előkészítő munkája nyomán 1979-ben indította meg az Országos Műemléki Felügyelőség és Tolna Megye Tanácsa az ozorai vár helyreállítását. Ebben az évben kezdték meg a beszakadással fenyegető tető rendbetételét, 1981-től pedig azt a több évre tervezett régészeti és falkutató munkát, amelynek célja a helyreállításhoz szükséges építészettörténeti és műszaki adatok feltárása. 1 A vár és az egykoron hozzá tartozó uradalom történetére vonatkozó adatokat ezt megelőzően gyűjtöttük össze és a helyreállítás programjának összeállításával egyidejűleg részben közre is adtuk. 2 Az adatgyűjtést azóta is folytattuk. 3 A fennmaradt írásos adatokat, az azokból összerakható történetet egészítik ki szervesen a régészeti és a falkutatási feltáró munkából származó eredmények. Ozora egykori vára a kutatás megkezdésének idején barokk stílusjegyeket mutató magtár volt, amelyen korábbi részletek csupán az északi szárny alatt húzódó, boltozott pincében voltak láthatók. Az elmúlt években folytatott kutatás nyo229