Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. (Adatok Tolna megye építészetének történetéhez)

mán rajzolódott ki az a folyamat, amelynek során a vár a középkorban megépült, a török hódoltság idejében tönkrement és ezt követően először barokk kastéllyá, később magtárrá alakult át.

3/a A történeti adatok, a falkutatás és az azóta is tartó ásatás eredményei segítségével az épület falaiban sikerült szétválasztanunk a középkort az újkor építési szakaszaitól. Közülük a 18. századiak egyértelműen rekonstruálhatók. A levéltári kutatás eredményei azonban nemcsak a vár történetét tisztázták, hanem sok új ismeretet hoztak Ozora település és az egész, egykor hozzá tartozó uradalom építkezéseinek történetéhez is. Ozora a Dunántúl déli részein elterülő Esterházy-birtokok központja volt hosszú ideig, itt székelt az összes kisebb-nagyobb uradalom jószágkormányzója. Ekkora nagybirtok gazdálkodásához és annak irányításához természetesen számtalan épületre volt szükség, s ezek közül több áll napjainkban is, Ozorán és uradalmában egyaránt, főleg Tolna megyében, de az Esterházyak birtokait képező somogyi és baranyai falvakban is. A következőkben azt az uradalmi építészetet szeretnénk bemutatni, amely ezeket az épületeket létrehozta, és amelynek központja az ozorai várban működő jószágkormányzóság volt. Előzmények, Ozora az Esterházy-család kezére kerül (1622-1722) A középkori várat Zsigmond király 1416-ban kelt engedélye alapján a falu akkori birtokosa, a firenzei kalmárból a 15. század eleji Magyarország egyik legfontosabb politikai hatalmasságává emelkedett Filippo Scolari, itthoni nevén Ozorai Pipo építtette.

4 Örököse nem maradt, a királyi engedéllyel özvegye kezén maradt várat és az ahhoz kialakított uradalmat ő hagyta a Hédervári családra.

5 A16. század első felében a család ozorai ágának utolsó férfi tagja, Hédervári Ferenc gyermek nélkül halt meg, s a várat özvegyétől Török Bálint foglalta el 1532-ben.

6

1545-től 1686-ig török kézen volt. Uradalmának jobbágyai kétfelé adóztak, egyrészt a ténylegesen jelen levő töröknek, másrészt a Pápán székelő Enyingi Török családnak. Az 1618ban örökös nélkül elhunyt Török István birtokait a Nyáryak örökölték, tőlük pedig nem sokkal később az Esterházyak. 1622-ben már az ő birtokkuként írták össze Ozora, Simontornya és Tamási várának falvait

7

, bár Felső Balázs 1628-ban azért állt perben Esterházy Miklós nádorral, mert Nyáry"Miklós neki adta zálogba azokat.

8 A török kiűzése után - amely Simontornya 1686. szeptember 26-án és Pincehely 27-én történt elfoglalásával egy időben történhetett

9 - a Héderváriak örökségeként a velük rokon Viczayak tartottak igényt Ozorára és Tamásira. A birtokjogot perlő Viczay Ádám végül is kiegyezett Esterházy Pállal, aki a két uradalmat 1698ban 1500 aranyforintért vette meg tőle.

10 Ozora török utáni első összeírása 1688-ból származik.

11 A január 31-én lezárt irat szerint a romos vár négyszög alaprajzzal, kőből épült, nyugati oldala ágyúgolyóktól félig ledöntve állt, csupán négy boltozott pincéje maradt épségben. A vár alatti, mezővárosi jogú településen 147 házban magyar és rác lakosság élt vegyesen. Majorság és két malom tartozott hozzá, határában szántóföldek, szőlők, főleg azonban legelők voltak. A következő, az 1689-es évben 150 házat írtak össze Ozorán. 1690-ben a nagyon öregnek mondott és „kastély"-nak írott vár mellett említették először a templomot és a Sió hídját. A mezőváros 153 háza közül 49 épült falusi módon, fából. A lakosság között 30 szabad nádori katona és 46 hajdú volt.

12 Egy év230