Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Zalati-Gaál István: Újabb adatok a neolitikum kultikus-szakrális életéhez a Dunántúlon I. A mórágy-tűzkődombi edénytemetkezések

Újabb adatok a neolitikum kultikus-szakrális életéhez a Dunántúlon I. A mórágy-tűzkődombi edénytemetkezések Magyar nyelvű összefoglaló Az utóbbi évtizedek nagy felületen végzett neolitikus és rézkori módszeres ásatásain sok olyan kultikusnak tartható lelet került elő, melyek nyomán a középeurópai neolitikus és rézkori közösségek szakrális-kultikus elképzelései közelebbről vizsgálhatók. Különösen a késő neolitikus lengyeli kultúra körárokrendszereinek (mind pl. Tésetice-Kyjovice, Svodín, Friebritz, Mórágy-Tűzkődomb stb.) és temetőinek kutatásai (mint pl. Aszód, Mórágy-Tűzkődomb, Svodín stb.) hoztak sok új eredményt ebből a szempontból. Az európai neolitikum és rézkor kultikus problémáiról még nem készült összefoglaló kiértékelő monográfia, azonban a vonaldíszes kerámia és genetikus utódja, a lengyeli kultúra vallástörténetével összefüggő egyes kérdéseket többször is tárgyalta az ősrégészet részleteiben is. Európa legjobban kutatott neolitikus és kora rézkori kultúráinak egyike a lengyeli kultúra, melynek sáncrendszereinek (körárkainak) egész sorát ismerjük már Morvaországból, Szlovákiából, a Dunántúlról és Alsó-Ausztriából. Teljes egészében azonban csak a morvaországi Tésetice-Kyjovicében előkerült sáncrendszert tárták fel. A lengyeli kultúra újonnan felfedezett magyarországi és szlovákiai temetői adják azonban a legtöbb adatot a neolitikus kultikus élet vizsgálatához. A Mórágy-Tűzkődombon feltárt 111 lengyeli temetkezés között sok olyan objektum került elő, melyek a „szokásostól" eltérő jellegük miatt kapcsolatba hozhatók különleges kultikus tevékenységekkel, áldozatokkal. Ebben a munkában a lengyeli kultúra eddig egyedülálló mórágy-tűzkődombi edénytemetkezéseit tárgyaljuk. A lengyeli kultúra és az európai neolitikum koponyatemetkezéseivel korábban már foglalkoztunk a mórágy-tűzkődombi 32. sír és a szakály-rétiföldeki lelet kapcsán. Ezek a leletek egyrészt a neolitikus koponyakultusz bonyolult és összetett problematikáját vetették fel, másrészt az őskori emberáldozatok, „zsengeáldozatok", termékenységi kultuszok kérdéskörét meg kellett vizsgálni. Az újabb ásatások során további leletek kerültek elő Mórágy-Tűzkődombon, melyek „kultikusnak tarthatók" és a neolitikus edénytemetkezések körébe tartoznak. A 64. sírban egy Ny-K-i irányú, jobboldalán zsugorított fiúcsecsemő csőtalpas tálban eltemetett csontváza feküdt. A lelethez több más edény és kőeszköz is tartozott. A sír erősen bolygatott volt. A 68. sírban is csőtalpas tál tálrészében zsugorított DNy-ÉK-i irányban jobboldalán erősen zsugorított fiúcsecsemő csontvázat találtunk. Az edény a föld nyomásától szétrepedt. A 97. sírban egy 3-5 évesen meghalt leánygyermek DNy-ÉK-i irányú jobboldalán zsugorított csontváza feküdt, a karokat és kezeket erősen az arc elé húzták, a 18