Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)
Év juh gabona egyéb* árenda összesen Év (pft) (Pft) állat (pft) (Pft) (Pft) 1821 5867 7080 2704 2753 18404 1822 5582 2266 1146 3 840 12834 1823 6336 1887 1369 2312 11904 1824 4859 448 2178 2802 10287 1825 8776 3219 1815 313 14123 1826 7065 3340 2169 360 12934 1828 7146 12380 104 416 20046 1829 12017 13782 2250 458 28507 1830 6730 8487 1333 586 17136 Összesen 64368 52889 15068 13480 145805 évi átlag 7152 5876 1674 1497 16199 *Főként göbölyök, időnként lovak eladásából. Táblázatunk tanúsága szerint még a jól gazdálkodó birtokos jövedelme is rendkívül ingadozó volt, két-háromszoros különbségek is kialakulhattak rossz termések, ill. piaci dekonjunktúra miatt, jórészt spekulatívvá téve a birtokok jövedelmezőségére vonatkozó számításokat. E nagyfokú bizonytalanság olyan mértékű tartalékképzést tett volna szükségessé, amilyennel a földbirtokosok általában nem rendelkeztek. Legvégletesebb eredményeket a növénytermelés, a gabona produkált, ahol mintegy harmincszoros különbségek mutatkoznak. Módosítja az eredményt, ha figyelembe vesszük, hogy a növénytermelésnek csupán az uradalom belső - emberi és állati - szükségletei kielégítése után megmaradó feleslege került értékesítésre. Tehát a növénytermesztés eredményeinek egy része az állattenyésztésben jelentkezett. Ennek ellenére megállapítható, hogy az állattenyésztés - főként a juh - stabilizáló hatást gyakorolt a maga mindössze két-háromszoros jövedelemkülönbségeivel a birtok jövedelmére. A birtok bruttó bevételeit még az üzemi költségek is terhelték. 1829-ben a munkaerő, az állat- és takarmányvásárlásra 10746 pft-ot fordított Csapó. A kiadások kb. fele-fele arányban oszlottak meg a munkaerő és a dologi kiadások között. Csapó Dániel halála előtti időszakból beruházásokra vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. Az 1850-es évek közepén a tengelici birtok összértéke 163 816 pft. A föld és a beruházott tőke aránya (állatokat, felszerelést nem számítva) 73:27 volt. 409 Csapó Vilmos birtoka Dunaszentgyörgyön feküdt. Nagysága javainak 1834. évi összeírása alapján 1950 hold, melyben nem foglaltatik benne az osztatlan közös legelő. Az 1837. évi tagosítást követően birtoka 2467 holdra növekedett, majd az 1844. évi vagyonbecslés szerint már 2604 hold. A művelési ágak a következőképpen alakultak: 94
