Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

művelési ág 1834 1837 1844 szántó 1053 hold 1288 hold 1368 hold rét 312 hold kaszás 476 hold 520 hold nád ? 256 hold 262 hold legelő 1500 hold k öz ö s szőlő (állód.) 40 hold 30 hold 33 hold szőlő (dézsmás) ? 30 hold 32 hold beltelek 60 hold 30 hold 32 hold Tíz év alatt tehát több mint 300 holddal megnőtt a szántóterület, kb. 200 holddal a rét nagysága. Talán ennél is lényegesebb változás, hogy 1834-ben még egymástól távol levő szántók a tagosítás során egy tagba kerültek, s ez lehetővé tette a művelési rendszer megváltoztatását. 1834-ben még a nyomáskényszerhez igazodva háromnyomásos rendszerben műveltette földjeit Csapó Vilmos. Az őszi nyomásban búzát és rozsot termeltek. A tavaszi nyomásban az árpa és zab mellett már megjelentek a kapásnövények, a burgonya és kukorica is. E két utóbbit parasztokkal műveltette felesben, a kukoricaföldért holdanként 10 nap gyalognapszám is járt. A tavaszi nyomásban kapták meg illetményföldüket a cselédek is. 1844-re a háromnyomásos rendszer keretei ugyan megmaradtak, az őszi és tavaszi fordulóban ugyanazt vetették mint eddig, de az ugar 2/3 részébe bükkönyt és repcét vetettek, mindössze a szántó 1/9 részét hagyták tehát parlagon. Javulás mutatkozott a terméseredményekben is. 1834-ben az arató- és nyomtató részen felül ötszörös, 1844-ben hatszoros termést takarítottak be a gabonafélékből. Az ugar csökkentése csak a talajerőt pótló trágyázás révén volt lehetséges. A birtok állatállománya így alakult. 1834 1844 ökör 38/48 58 tehén 8 27 ridegmarha 6 40 ló 6 7 sertés 50 ? juh 1750 2918 Az állatállomány növekedése és az ugar megművelése egymást kölcsönösen feltételezve alakult. Különösen jelentős a szarvasmarha-állomány megduplázódása a trágyázás szempontjából. Csapó Vilmos jövedelemszámítása szerint a marhatartás fedezte ugyan a költségeket, de haszon nem volt rajta. Ha tehát mégis megkettőzte számukat, azt csupán a trágya miatt tehette, melyhez még 1500 szekér bir95