Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

gyonosabb tagja, Dőry Miklós is vállalt bérleteket jövedelme gyarapítására, adósságai törlesztésére.

299 A szekszárdi alapítványi uradalom janyai pusztáját Kápolnay Antal bérelte 1831-ben bekövetkezett haláláig. Nagykorúvá lett fiai 1839-ben ismét bérbe vették a szomszédos uradalmat.

300 Augusz Antal szintén a szekszárdi uradalommal lépett szerződésre 1837-ben. 1839-1846 között az uradalom palánki pusztáját bérelte.

301 Legkiterjedtebb bérleti tevékenységet a Bezerédj család folytatott. A már ismertetett eseteken túl Bezerédj Pál Gerjen községtől 12 évre megvásárolta a Vettle-pusztai ugar- és tarlólegeltetés jogát juhai számára 1842-ben. Bezerédj István is elsősorban juhlegelőnek használta Kápolna- és Janya-pusztákat.

302 Sopron megyében hg. Esterházy szomszédos birtokain rétet béreltek.

303 Bezerédj István apósa, Bezerédj György a gr. Viczay család iregi uradalmában bérelt földet.

304 Bár a földesúri regálejogokat főként zsidók bérelték, a földbirtokosok között is akadt rá vállalkozó. Veje, Kiss Pál miszlai birtokát bérlő Csapó Dániel egyúttal bérbe vette Kiss Ferenc miszlai regáléjogát is.

305

1824-27 között pedig a madocsai közbirtokosságtól árendálta a kocsmáitatás jogát évi 850 vft-ért.

306 Forster Benedek a dunaföldvári uradalom bor- és pálinkamérési jogát vette bérbe 1834-től hat esztendőre, évi 6050 pft-ért.

307 A bérleti vállalkozások tőkeigénye jelentős volt. Korabeli számítások szerint 1000 Ft bérleti díj 3000 Ft tőkebefektetést igényelt. A kockázat miatt a befektetett tőke átlagos hozama 15%, nagy rizikó esetén 20-25% körül lehetett.

308 A bérlőknek tehát min. 4,5:10, max. 7,5:10 arányban, az átlagos hozam 30-40%-val kellett részesülnie a tiszta jövedelemből. A19. század első felében a bérleti díjak többszörösére emelkedtek. A rendelkezésünkre álló adatok szűkössége, a földek minőségének, a gazdaság felszereltségének, az értékesítési lehetőségeknek eltérő volta miatt a folyamatot pontosan meghatározni nem tudjuk, nem vehetjük tekintetbe a konjunkturális ingadozásokat sem, de a trend így is jól érzékelhető. Az emelkedésben természetesen nemcsak a mezőgazdaság terméseredményei játszottak szerepet, hanem a terményárak emelkedése is. A földbérleti díjak alakulása Év Birtok pft/hold 1814-20 Tengelic 0,6-0,8 1820-26 Tengelic 1,4 1827 Miszla 2,4 1827 Miszla 2,6 1831 Kápolna 2,1832 Miszla 3,15 1839 Zombai uradalom 2,8 1841 Jegenyés 4,4 70