Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

A birtok zálogba adása általában olyan állomás volt a teljes tönkremenetel felé vezető úton, ahonnan már nem volt visszaút. Ha egy birtokos jövedelméből képtelen volt megélni, hogyan teremthette volna elő, elvesztve jövedelmét, a megélhetésen túl még a visszaváltásra szükséges tőkét is? Salamon Elek teljes adósságtömege 105108 pft volt, több mint az egész Salamon famíliára Tolna megyében betáblázott összeg. Felső-alapi részjószágát 20 000 pft adósság fejében Hááder György ügyvéd zálogban bírta. Pénzügyi helyzete nem csupán a visszaváltásra nem kínált lehetőséget, de Tolna megyei birtokai (PaksGyapa puszta, Dunaszentgyörgy) elvesztésével is fenyegetett.

221 Kiss Ferenc és Antal sem tudta visszaváltani zálogba került birtokát, helyettük rokonuk, Kiss Pál szerezte meg. A harmadik fivér, Kiss János uzd-borjádi birtokát 12 000 ft-ért 32 évre elzálogosította Paczolay Jánosnak még 1827 előtt, battai és tétényi birtoka bírói zálogként anyja kezén volt.

222 Tahy Ádám bölcskei és madocsai Korniss-féle részbirtokát 1844-ben 5000 pft-ért Tóth Jánosnak, szentandrási birtokát 1847-ben 4000 pft-ért Freund Móricnak és Grünnek adta zálogba. Ő sem jutott többé a zálogba bocsátott jószág birtokába.

223 Pénz hiányában egyetlen lehetőség kínálkozott a birtokot terhelő zálog és a valóságos érték közötti különbözet megszerzésére: a birtok eladása. Mint a későbbiekben látni fogjuk, erre - ahol az ősiség lehetővé tette - minden esetben sor is került. Dőry Imre teljes Tolna megyei birtoka zálogban volt id. és ifj. Dőry Vincénél, Vizsolyi Jánosnál és a Styrum-Lymburg-alapítványnál. Dőry Imre úgy próbálta visszaszerezni elveszett jószágát, hogy bérbe vette saját zálogban lévő birtokát, s bérleti díjként fizette a tőketartozás kamatait.

224 Hasonló megoldással próbálkozott Csapó Vilmos is. Amikor zálogba adta dunaszentgyörgyi birtokát Csapó Dánielnének, azonnal bérbevette tőle 3 évre. Özv. Csapóné 81523 pft tartozás fejében 20 évre vette zálogba Csapó Vilmos teljes birtokát.

225 A zálogba vétel ebben az esetben tehát elsősorban jogi biztosítékot jelentett a kölcsönt nyújtó számára, hiszen birtokon belülről könnyebben tudta fizetésre kényszeríteni a tulajdonosbérlőt. Birtokai elzálogosításában a Perczel család járt az élen. Perczel Ignác kisebb részbirtokok elzálogosítása után 1812-ben minden, a birtokosztályból származó vagyonát executio alá bocsátotta, vagyis végrehajtás után bírói zálogba került teljes birtoka.

226 Perczel Ádám 1833-ban halt meg. Ekkorra már teljes vagyona zálogban volt, sőt 92 000 vft értékben zálogba adta, illetve eladta az apósától kapott és felesége által vásárolt jószágot is. Az egykori katonatiszt, Perczel Ádám előszeretettel foglalkozott üzleti ügyekkel Szekszárdon, Pécsett, sőt Bécsben is - katasztrofális eredménnyel. Férje halála után felesége 8000 pft-ot költött zálogban lévő birtoka kiváltására, de közben tovább növelte az adósság összegét. 1843-ban már az özvegy halála és sokévi pereskedés után a hitelezők Perczel Ádám minden ingó és ingatlan vagyonának eladása révén hozzájutottak 22 639 pft követelésükhöz. A gyermekek hátrahagyása nélkül meghalt házaspárnak sikerült élete végére az utolsó krajcárig felélni vagyonát, a hoppon maradt oldalági örökösökre csupán a visszaváltás halvány reményét hagyta.

227 Hasonló katasztrófapolitikát folytatott testvére, Perczel Gábor is, akinek az 1840-es évekre már minden vagyona bírói zálogba került. Cikói és majosi jobbá52