Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

logba adta, maga is zálogbirtokos lett. 1843 decemberében került birtokába 30 638 pftért sógora, Nedeczky György dombi részjószága,

210 s már 1834-ben megszerzett kb. 300 holdat birtoka szomszédságában Dunaszentgyörgyön.

211 Dőry Gábor holdanként 47 pft-ért vette zálogba 1840 körül unokatestvére, Dőry György birtokának egy részét, majd röviddel később 10 pft ráfizetésével végleg az övé lett.

212 Vizsolyi János egy 7000 vft-os követelés révén jutott bírói zálogként Dőry Imre birtokának egy részéhez.

213 A Kápolnay Antal haláláig igen jómódúnak számító Kápolnay család 10 V

8 jobbágytelket bírt zálogban Cikón és Majoson a Perczel családtól.

214 Végigtekintve a zálogbirtokosok listáján, feltűnő az azonosság a pénzkölcsönzéssel foglalkozó, tőkeerős családokkal. A családok egy része pénzkölcsönzés folyamányaként jutott a birtokhoz, mivel adósa fizetésképtelen lett, a többség azonban már eleve zálog szerzésére törekedett, hiszen amennyire hátrányos volt a zálogba adó számára, annyi előnyt kínált ez a zálogba vevőnek. Vizsolyi János 7000 vft = 2800 pft kölcsön révén 90 hold zálogbirtokhoz jutott, 1846-ban. A birtok megszerzésének költsége holdanként 31 pft-ot tett csupán ki, amely a föld valóságos értékének csak egy része volt. Nemeskéri Kiss Ferencnek egy vármegyei deputáció által 100000 vft-ra értékelt birtoka kiváltásához unokatestvérének, Kiss Pálnak 20 000 vft-ra lett volna szüksége.

215 A Styrum-Lymburg alapítvány 19 600 pft adósság fejében 555 holdnyi birtokot és 242 ft regáléjövedelmet vett zálogba Dőry Imrétől,

216 vagyis 35 pft holdankénti árat számított fel. A zálog tehát a birtok gyarapításának legolcsóbb, bár tagadhatatlanul némi kockázattal járó módja volt. Attól általában nem kellett tartani, hogy a nagyon eladósodott tulajdonos kiváltaná földjét, de egy szemfüles, tőkeerős rokon a zálogösszegért magához válthatta e birtokot. Pl. Perczel Béla - a későbbi miniszter - kiváltotta nagybátyjának Perczel Gábornak Berger Dávidnál zálogban lévő lakóházát udvarral, kerttel, 8 hold szántóval. Perczel Béla annyira biztos volt a dolgában, hogy a 2400 pft-os zálogbirtokra egy 7000 pft-os új lakóépületet emeltetett.

217 Perczel Ignác már 1796ban ill. 1805-ben és 181 l-ben zálogba adta birtoka egy részét, 230 holdat 5665 pft értékben (24,6 pft/hold), majd egyik fia, József testvére örököseinek kizárásával a zálogba adott részt kiváltotta, s végleg megszerezte.

218 A zálog kiváltásának kockázata még kisebb lett, ha valamely atyafitól vették zálogba a birtokot, ez esetben ti. nem kellett tartani a rokonok megajánlási jogától, ill. csupán felülfizetéssel juthattak a záloghoz. Olyan esetekre, mint amikor Dőry Károly, László, József kiváltották id. Dőry Mihály örököseinél zálogban lévő 35 hold földjüket,

219 ritkán került sor. A zálogba adás általában a birtok végleges elvesztésétjelentette ebben a korban, mivel tulajdonosa nem volt képes kiváltani. A rokon és birtokostárs szorult helyzetét azután felhasználhatta a zálogbirtokos a jószág de jure megszerzésére is. A már idézett példában Dőry Gábor mindössze 10 pft/hold ráfizetéssel megvásárolta a zálogban bírt allódiumot. Alapi Horváth Vince 14000 pft-tal tartozott Dőry Lajosnak. 1844-ben bírói zálogképpen lefoglalták bölcskei, madocsai, szentandrási, vejtei (Pest m.) birtokát, és átadták a hitelezőnek. Dőry Lajos a zálogot továbbadta adósa testvérének, Horváth Imrének, aki egész egyszerűen saját birtokával együtt eladta Nagy Lajosnak és Kurcz Ferencnek.

220 Horváth Imre teljesen jogszerűtlenül járt el, de nyilvánvalóan azért tehette meg, mert nem kellett tartania a zálogvisszaváltástól. 51