Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

6949 pft 615 pit 628 pft 800 pft 720 pft 1461 pft 500 pft A 20 308 pft összjövedelmen belül - melyet még a gazdálkodás általános költségei is terheltek - kb. 1/4 részt tettek ki a feudális járadék különféle formái. A gazdálkodásból származó bevételek összetétele eltér a tengelici közbirtokosoknál tapasztalttól; a juhtenyésztés, amely másutt a jövedelmek fő tényezője, itt csupán 13,5%. Az állattenyésztésből származó együttes bevétel sem éri el a gabonatermelés hasznának felét. A fő bevételi ágak így oszlanak meg: növénytermelés 58% feudális járadék 26,5% állattenyésztés 15% Az 1845. évi jövedelem kimutatását nem tekinthetjük reálisnak, mivel mechanikusan az egyes vagyóntételek névleges értéke 6%-át tekintették a birtok jövedelmének. Ezzel a módszerrel 26395 pft-ban állapították meg a gazdálkodás évi hasznát.

431 Dőry György 1830-ban vette át örökölt birtokát, amely ekkor 494 hold allodiális szántóból, 118 hold rétből, 224 hold erdőből, 36 hold beltelekből, 18 hold allódiális és 30 hold dézsmás szőlőből állt. A jószágot 23 6/8 jobbágytelek és 28 kisházas egészítette ki. A birtok ekkor még nem volt tagosított, a szántók pl. Tevelen, Zombán, Szentgálon, Pusztapélen, Ódányban, Guzlán feküdtek. 1841-ig összetételében csupán egy lényeges változás történt, a 30 hold dézsmás szőlő időközben 92 holdra növekedett. Az évtized fordulóján Dőry György szorult anyagi helyzetében kénytelen volt zálogba vetni, majd eladni 200 hold szántóföldet Dőry Gábornak. A birtok szerkezete ezzel lényegesen megváltozott, mindössze kb. 300 hold szántó tartozott csupán az aliódiumhoz. Az így keletkezett veszteségeket az időközben elhunyt Dőry György tömegének zárgondnoka, Dőry Károly a többi művelési ág területének csökkentésével ellensúlyozta. A szántóterületet 587 holdra emelte, miközben 108 holdra csökkent a rét, 61 holdra az erdő, 12 holdra az allódiális szőlő, 17 holdra a beltelek nagysága. Az erdő kivágását már az anyagi zavarokkal küzdő Dőry György megkezdte. A fa értékesítéséből bevételt, a szántóvá alakított földtől több hasznot remélt. Az átrendeződés következtében meglehetősen egyedülálló szerkezet jött létre, a 785 holdra zsugorodott majorság 3/4 részét a szántó foglalta el. A birtok egyoldalú struktúrája visszahatott magára a termelésre, az állattenyésztésnek a helyzetére.

432 Dőry György szántóit a háromnyomásos rendszer keretei között műveltette. 1835-ben az őszi fordulóba 80 hold búzát, 87 hold rozsot, a tavasziba 87 hold zabot, 80 hold kukoricát vetettek. Az ugart megtrágyázva kiadták a parasztoknak dohány104 úrbéri 3702 pft gabona regálé 1184 pft kukorica juhok , 2756 pft repce gulya 215 pft burgonya sertések 151 pft dohány szőlő dézsmás 500 pft rét szőlő állód. 127 pft erdő »