Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)
33 János háza már cseréptetővel épült. 133 Az építkezések nyomán 1863-ban már 138 ház állt a faluban, s kb. 6 fő jutott egy lakóházra. 134 A tipikus lakóház kettőszobás volt. 1851-ben 102 lakóházban a szobák száma összesen 200 volt. 135 A nehéz életkörülmények kihatottak a lakosság egészségi állapotára is. Az 1867. évi sorozáson 22 szakadáti sorköteles közül 13-at találtak alkalmatlannak a katonai szolgálatra. Összehasonlításként Hőgyészen 68-ból 17-et, Kalaznón 19-ből 4-et, Varsádon 35-ből 10-et. Tehát Szakadáton messze rosszabb volt a fiatalok fizikai állapota, mint bármely vele összevethető községben. 136 A községben orvos nem működött. Legközelebbi orvosok Gyönkön és Hőgyészen voltak. 137 Az egészségügyi személyzet Szakadáton Gänszier Andrásné szülésznőből állt. 1862-ben kapott bizonyítványt a Hőgyészen lakó megyei szülésznőtől. Évi fizetése 12 Ft volt, amelyet a községi pénztárból kapott. 138 Nem állt sokkal jobban az oktatásügy sem. Még az 1850-es években is sokan voltak, akik a nevüket sem tudták aláírni. A reformkorban erőltetett magyar oktatási nyelv nem hozott gyakorlati eredményt: mindenki németül írt a községben. A tanítás személyi feltételei átmeneti javulás után ismét romlottak. Konner András tanító egymaga tanított 142 tanulót, s emellett a jegyzői tisztet is ellátta. A hatóságok nyomására Konner 1854-ben lemondott a jegyzőségről, így eltekintettek egy segédtanító beállításától. 139 A valóságban aligha jártak naponta 142-en iskolába, bár a hőgyészi főszolgabíró tagadta, hogy a szakadáti tanulók legeltetés miatt mulasztanának. 140 Az abszolutizmus időszakának hatóságai jelentős erőfeszítéseket tettek az oktatásügy helyzetének javítására. Az eredményt rontotta, hogy az anyagi és személyi feltételeket az iskolafenntartó község terhére kívánták javítani. Figyelemmel kísérték az iskolába járást, a mulasztók szüleit megbírságolták. 1855-ben egynegyed év alatt 34 Ft 21 xr bírságot szedtek be a községben. Az elemi iskolákban lehetővé tették az anyanyelvi - Szakadáton a német nyelvű - oktatást. Az iskolából kimaradottak számára vasárnapi iskolát szerveztek. 141 A község - ha vonakodva is - de tett valamit az iskoláért. 1856-ban részlegesen felújították az iskolaépületet. 1858-ban megjavították a tetőt, padlóztak. 142 Az iskola épületében volt a tanító lakása is, amely 3 szobából, konyhából, kamrából, istállóból, fészerből, pincéből állt. A tanító a legelőelkülönítéskor 8 hold legelőt kapott, emellett volt egy 1089 négyszögöles szántója és egy 150 négyszögöles kertje. 143 Készpénzfizetést a községtől nem kapott. 144 1864-ben halt meg Konner András, aki több évtizedig volt a község tanítója. Helyére Hiller Mihály teveli segédtam'tót szerződtették. Bár az iskolákat állami felügyelet alá helyezték az abszolutizmus időszakában - Szakadáton a község részéről id. Kremer András az iskola világi gondnoka gyakorolta 146 - az iskolák továbbra is egyházi kezelésben maradtak. Az egyház anyagi helyzete az elvesztett tized miatt rosszabbá vált. A plébánia csak 1864-ben kapta meg a ráeső 1/16 részért járó kárpótlást. Ennek ellenére Hunyady Károly plébános jelentős vállalkozásokba fogott. 1851-ben új temetőt létesítettek, 1852-ben renoválták a plébániát, 1853-ban új harangot, 1865-ben új orgonát vásároltak. Mint már említettük, a plébános törvényes járandóságán felül két hold legelőt kapott az uradalomtól. A földesúr ezzel fejezte ki háláját, mert Hunyady segített a lakossággal lenyeletni a keserű pirulát, több száz hold legelő elveszítését. A plébános mégis csalódott volt, sokkal többet remélt szolgálatáért. A 14 hold legelőből 419
