Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)
18 1778 24%o 1818 24%o 1847 270/00 1855 47%o Az 1855. évi magas mortalitás kolerajárványra vezethető vissza. A mai mértékkel igen magas halálozás ellensúlyozta a születések magas számát, s fékezte a lakosság növekedési ütemét. Az emberek szinte sohasem vették igénybe orvos segítségét. 1839-ben pl. 31 meghalt személy közül egyet sem kezelt orvos. Ha mégis orvost hívtak, azt általában felnőtt, családos férfi esetében tették, akinek elvesztése súlyos csapást jelentett családjára nézve. Az elhunytak között igen magas volt a gyermekek, különösen a 0-6 év közöttiek aránya. 1827-ben 20 halott közül 12 volt 6 év alatti, 1837-ben 21-ből 14. 1857-ben 50-ből 28. 1857-ben az elhunytak életkora így alakult: 0- 1 év 19 fő 2- 6 év 9 fő 7-12 év 1 fő 13-20 év 4 fő 21-30 év 3 fő 31-40 év 41-50 év 4 fő 51-60 év 4 fő 61- év 6 fő Az idős korban meghaltak száma tehát igen alacsony, kivételesen matuzsálemi kort is megéltek néhányan: 1828-ban halt meg egy 102 éves asszony. 60 A házasságok számának alakulását táblázatban már közöltük. Szakadat tisztán katolikus község lévén, vegyes házasságra nincs példa, míg pl. a protestáns többségű Gyönkön 1842-1867 között 13 katolikus választott magának más vallású házastársat. A házasságkötések átlagos időpontjában a XIX. század első felében lényeges változás történt. Év Férfi Nő átlagos életkora 1814 20 18,4 1828 19 17,4 1838 21,5 20,00 1848 22,5 18,4 1867 25,2 23,3 A kezdetben igen alacsony házasodási kor 1828-38 között észrevehetően emelkedni kezdett, majd 1867-re ugrásszerűen megnőtt. Szerepet játszhatott ebben a tudatos családtervezés (később kötött házasságok esetében kevesebb a születendő gyermekek száma), de a hatósági beavatkozás is, amely ellenezte, s külön engedélyhez kötötte a sorshúzás, illetve a katonai szolgálat előtti házasságkötést. Ezzel magyarázható, hogy 1857-58-ban igen alacsony, 4-4 volt a házasságok száma. A férfiak késleitett házasságkötése egyúttal a nők házasodási korát is megemelte. Megritkultak a rendkívül korán, 15-16 éves korban kötött házasságok. A magas halálozási arány miatt igen sokan korán elözvegyültek. Az özvegyek - férfiak és nők is - általában gyorsan újra házasodtak. 1814-ben tíz házasságból négy esetben egyik vagy mindkét fél özvegy volt. A házasságkötések döntő 404