Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

17 alapján készített demográfiai adatsorral, újabb ellentmondásra bukkanunk. Az évi szaporulatból a lélekszám gyorsabb növekedése következnék: Év születés halálozás szaporulat házasságkötés 9 4 5 21 4 17 4 33 18 15 ? 32 20 12 8 44 22 22 6 35 24 11 4 45 17 28 4 27 17 10 5 22 21 1 5 34 23 11 3 55 40 15 14 33 19 14 959 Csupán a néhány kiragadott év tiszta népességszaporulata 100 fölött van. Hasonló növekedésű ütemet feltételezve a lélekszámnak sokkal gyorsabban kellett volna növekednie. A magyarázat csak hipotetikus lehet: vagy pontatlanul vezették az anyakönyvet, vagy jelentős mértékű elvándorlás történt. Az esetleges elvándorlás nem követhető nyomon. Csupán a szakadátiak más környékbeliekkel kötött házasságának gyakoriságából vonhatunk le óvatos következtetéseket a más településekkel fennálló migrációs kapcsolat gyakoriságára. 1738-1782 között 79 házasságból 27, 1842-1867 között 180 házasságból 37 esetben, tehát mintegy 20%-ban az egyik házasfél nem szakadáti volt. A házasságot Diósberény, Hőgyész, Szárazd, vagyis döntően a közvetlen környék katolikus lakosságával kötötték. Elvétve előfordulnak az anyakönyvben távolabbi német községek - Apar, Murga, Mucsi, Kurd, Zomba, stb. - lakói is. A más községbelivel kötött házasság esetén joggal feltételezhetjük, hogy főként a nők esetében elköltöztek a faluból. Ennek mértéke azonban önmagában nem magyarázza a lakosság népszaporulatnál kisebb mértékű gyarapodását, hiszen a migráció kétirányú volt. Ha szerény mértékben, de beáramlás is történt a községbe. 1854-1867 között összesen 396-an haltak meg Szakadáton, ezek közül 20 fő volt nem helybeli származású. Az elhunytak között távoli vidékek fiaival - vándorló mesterlegényekkel - is találkozunk. A lélekszámhoz képest a születések arányszáma rendkívül magas volt, s az ingadozások ellenére a XIX. század közepéig lényegében nem csökkent. 1778 550/00 1818 65%o 1847 4O0/00 1855 640/00 1867-ben 33 gyermekből mindössze négy volt elsőszülött. Házasságon kívül gyermek alig született. 1857-ben 42-ből egy, 1867-ben 33-ból egy sem. A halálozási arányszám a születésekéhez hasonló ingadozásokat mutat. A véletlenen túl elsősorban a mezőgazdasági termelés ingadozása és a járványok befolyásolták. 403 1738 1754 1770 1786 1802 1810 1818 1826 1837 1847 1855 1867