Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

11 minden jobbágy illetményénél egy-kettő holddal több szántót birtokolt. A birtokrendezés során jelentkező maradványföldek lényegében a bevallott és a valóságosan birtokolt földterület különbözetét jelentették. A telek birtoklása fejében a jobbágy a következő szolgáltatásokkal tartozott: évi 52 igás vagy 104 nap gyalogrobot, kilenced a terményekből, 1 Ft cenzus és az úgynevezett ajándékok, továbbá négy telek teljesített évente egy hosszú fuvart. Az egynyolcad teleknél kevesebbel rendelkezők zselléreknek minősültek. A házas zsellérek évi 18 nap gyalogrobottal, 1 Ft cenzussal, a hazátlanok évi 12 nap gyalogrobottal tartoztak.

29 Szakadat urbáriumának több példánya - több változata - maradt fenn. Abban egységesek, hogy elismerik a község szabad költözködési jogát. A földeket minőség szempontjából az I. osztályba sorolták. A hivatalos nyomtatványon a szolgáltatások mértéke megfelelt a rendeletileg előírtnak. Azonban az uradalom által készített úrbéri tabellában - nyilván ez érvényesült a gyakorlatban - 60 nap igás vagy 120 nagy gyalogrobotról volt szó. Egy harmadik változat szerint az évi cenzus nagysága nem 1, hanem 2 Ft. A házas zsellérek pedig nem évi 18, hanem 19 nap gyalogrobottal tartoztak. Ugyanebben az urbáriumban az egy telekre jutó szántóföld nagysága - a valósághoz egyébként közelebb álló - 26 hold volt.

30 Úgy tűnik, hogy az uradalom és a szakadáti jobbágyok - egymással cinkos egyetértésben - készítettek egy urbáriumot hivatalos használatra, amely megfelelt Mária Terézia rendeletének, és egyet maguk számára, amelyben a jobbágyok kezén lévő föld, de ezzel a földesúrnak teljesítendő szolgáltatások is a hivatalosnál magasabbak voltak. A hőgyészi uradalom valamennyi községében ezt a gyakorlatot folytatta. Az egyik tabella szerint a 47 telkes gazda 21 2/8-ad, a másik szerint 22 1/8-ad egésztelket birtokolt. Az egy jobbágyra jutó teleknagyság tehát nem érte el a fél telket sem. Ez lényegéten megfelelt a megyei átlagnak, amely szerint a birtokolt telekhányad 0,43.

31 Egésztelkes a községben nem volt, lényegében az egész falu 2/8-4/8-ad telkesekből állt. A zsellérek száma 23 fő, a hazátlan zselléreké egy fő volt. Tehát a zsellérek száma a telkes jobbágyokénak a felét tette ki. Ez ismét nagyon közel áll a Tolna megyei átlaghoz: telkes: 67,57% házas: 23,4 % hazátlan: 9,03% A zsellérek általában 0,25-0,5 hold beltelket, ugyanekkora szántót birtokoltak. A jobbágyok és zsellérek által birtokolt úrbéres terület nagysága 741 hold volt.

32 A fél telek átlagos birtoknagyság megfelelt a kor optimumának, mivel ennél nagyobb terület megművelése egy család számára a kor eszközeivel nehézségbe ütközött, viszont egy félnél kisebb telek már csak nagyon szűkösen biztosította a család megélhetését.

33 A feudális viszonyok felszámolásáig azonban mind a telkesek, mind a zsellérek száma erősen megnövekedett: 397