Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

10 IL Az urbáriumtól a jobbágyfelszabadításig 1767-1848 1. AZ URBÁRIUM 1765-ben paraszti elégedetlenség jelentkezett több dunántúli vármegyében. A nyugtalanság átterjedt Vas, Zala megyéről Somogyra, Baranyára és Tolnára is.

27 A forrongás a nagy allódiumokkal rendelkező, ezért a robotot fokozottan igénybe vevő uradalmakat érintette leginkább. Fellázadtak gr. Styrum-Lymburg, gr. Festetics, hg. Esterházy jobbágyai. A mozgalom a hőgyészi uradalmat sem kerülte el, leginkább a robot megtagadásának formájában jelentkezett. A telepítési szerződésekben gr. Mercy általában mentességet biztosított a robot alól. A túlzott robotoltatás elleni tiltakozás arra vall, hogy a szerződés ezen pontján az uradalom már régen túltette magát és sikerült ráerőszakolnia a robotot a német falvak lakosságára is. 1766. május 11-én a diósberényiek inzultálták elöljáróikat és e naptól megtagadtak minden robotot. A mozgalomhoz csatlakozott a környékén Szárazd, Udvari, Gyönk és Szakály is. A szakadátiak május 26-án még elmentek robotra Hőgyész határába szántani, de a szakályiak fenyegetésére kapva-kaptak a lehetőségen és ők is készségesen beszüntették a munkát. Este összejöttek és kimondták, hogy ők megtagadják a további szolgálatot, amíg az uralkodó el nem rendezi dolgukat. A bécsi kormányzat reagálása kettős volt. Fegyveres erővel megfékezte a paraszti mozgalmakat: Szakályra, amely a lázadás központjának számított, 80 vértes katonát vezényeltek. A katonák puszta megjelenése elég volt a rend helyreállítására, a községek, közte Szakadat, újra felvették a munkát. A lázadásért 32 berényi, 4 szakadáti kapott 50-50 botütést.

28 Másrészt a mozgalmak hatására az uralkodó 1766. december 29-én elrendelte egységes urbárium bevezetését az érintett megyékben, így Tolnában is. E rendelet alapján indult azután meg az úrbérrendezés az egész országban. Célja az volt, hogy az állami adóalap védelmében a jobbágyföldek és szolgáltatások mennyiségének meghatározásával elejét vegye a paraszti földek további elvételének, illetve a szolgáltatások - főként a robot - további növelésének. A jobbágytelek nagysága területenként változó volt: Országosan Tolna megye Szakadat szántó 16-38 hold 22-26 22 rét 6-12 kaszás 8-12 8 beltelek 2 pmérő 2 2 A községek ezenkívül közösen használhatták a legelőt a földesúrral és korlátozottan az erdőt. (Faizás, makkoltatás). A kocsmáitatás joga Szent Mihálytól Szent Györgyig illette meg a falvakat. A telek adott nagysága csupán a keretét biztosította a jobbágy besorolásának, s nem jelentett minden jobbágy számára garantált földmennyiséget. A jobbágyok az adóterhek növekedésétől félve igyekeztek a valóságnál kevesebb földet bevallani. Szakadáton az uradalom összeírása szerint 396