Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

férfihoz Spondylus-gyöngyöt mellékeltek, ugyanakkor 3 férfi és egy gyermek sírja melléklet nélküli volt. Felnőtt nőt nem temettek ebbe a csoportosulásba. A 4. csoportosulásba csak férfisírok tartoznak, mind különlegesnek tartható mellékletekkel, csiszolt kőeszközökkel és Spondylus-ékszerekkel, de a mellékletek számában és összetételében bizonyos fokú rangsor mutatkozik az eltemetettek között. Ugyanezt látjuk az 5. sírcsoportosulásban is: a 4. férfinél található meg a legtöbb eszközlelet az egész temetőben, a 6. női temetkezés Spondylus-nyakláncával tűnik ki. A 6. csoportosulásba 3 gazdag mellékletű férfisír tartozik, a 34., 21. és 25. temetkezések mellékletanyaga is tükröz valamilyen hierarchiát; a többi sír, két nőé és egy gyermeké, melléklet nélküli. A 7. sírcsoportosulásban a feltételezett rangsor élén egy fiatal nő áll kőékkel, kőpengével, edénnyel; ezt követi egy férfisír Spondylussal és egy másik férfi festékanyaggal. Egy nőnél csak kerámia került elő, három gyermek sírja nem tartalmazott mellékleteket. A 8. csoportosulásban egy női, egy „felnőtt", egy fiatal női és egy csecsemőtemetkezés említendő meg. A fenti megfigyelések szerint a nyitrai temetőben a férfi temetkezések kiemelkedőbbek az eszköz- és ékszerviseleti mellékletek terén, mint a nőiek. Csak férfisírokban fordulnak elő együtt eszközök és ékszerek; a csak eszközöket és a csak ékszereket tartalmazó férfisírok aránya is jóval magasabb az ugyanilyen női sírokénál. Ugyanakkor a melléklet nélküli temetkezések aránya sokkal magasabb a nők és gyermekek körében, mint a férfiakéban. Pavúk sírcsoportosulásait elemezve itt is bizonyos mérvű hierarchia jelentkezik a mellékletek mennyisége és összetétele alapján az egyes csoportosulásokon belül. A temető viszonyai között kiemelkedően gazdag eszköz és ékszerviseleti mellékletű férfiakban a családok, nagycsaládok főnökeit tételezzük fel. Az ékszereket illetően egyetérthetünk Pavúkkal abban, hogy ezeknek nem díszítő rendeltetésük volt, hanem megkülönböztető, az egyénnek a közösségen belüli helyzetével, szerepével lehetnek összefüggésben. Hasonló hierarchiára a nők között is vannak adatok: a 41. női sír gazdag volt eszközökben, a 6. és 70. női temetkezésekben pedig Spondylus került elő; 7 nőnél csak kerámiát, 1 I-nél pedig semmit sem találtak. O. Höckmann, aki a nyitrai temető elemzését Pavúk csoportosulásaitól függetlenül végezte el, úgy látja, hogy a három legkiemelkedőbb női sír között nincs összefüggés (HÖCKMANN 1982, 37). Az azonban nem tűnt fel neki, hogy mindhárom női sír egy-egy másik csoportosulás része, kiemelkedő mellékletű férfisírok közelében helyezkedve el. Azt viszont észrevette, hogy a 76., 34., 25. és 26. kaptafa alakú ékes férfisírok sora nagyjából párhuzamosan halad a 43., 44., 33., 32. női sírokéval a temető ÉK-i szélén; feltűnőnek tartja ő is a temető E-i részének középpontjában fekvő négy, kaptafa alakú kőékes férfisír elhelyezkedését: az említett női sírsort ezekhez köti, összetartozásuk bizonyítékát a superpositiókban látja. Ebben a jelenségben a kiscsaládi rendszer bizonyítékát véli felfedezni (HÖCKMANN 1982, 39). Morva területen egy nagyobb sírcsoportot közöltek Vedrovicéból (CERNY 1911,48-51), legutóbb V. OndrusXzrt fel száznál több vonaldíszes kerámiás temet39