Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

Vadas Ferenc: Faddi dohány

16 veleket, vagy a hanyagság miatt „dohányültetvényeik egy része olyan borzalmas ál­lapotban van, hogy szinte rá lehet mondani, az ültetvény tönkrement" (110). Az ötvenes évek közepétől ismét nő a termelési kedv, növekszenek a do­hánnyal beültetett területek és évről évre túlteljesítik a tervet (111): Tolna megye Év Terv Teljesítés (szerződés) Év katasztrális holdakban 1955 900 1052 1956 1310 1577 1957 898 1690 Akisparaszti dohánytermesztés fénykorát 1956-1960 között éli: tisztességesek az árak, igen sok portán szárad dohány, nemcsak a parasztok, ipari munkások, ke­reskedők és értelmiségiek is foglalkoznak vele, mert megéri, mert jövedelmező. A viszonylagos jómód, a változatlanul sok és nehéz munka közben nem min­denki veszi észre, hogy változik a világ, hogy az évszázados forma, a paraszti kisgaz­daság végnapjait éli. A fordulat éve 1960, ekkor lépnek a faddi parasztok a termelő­szövetkezetbe. Ami ezután történik, az új fejezet a földek, a dohány és az emberek történetében. A következőkben a dohánytermelést a nagy változást közvetlen megelőző idő­ben írjuk le, mielőtt a faddiak a téeszbe léptek. 110 TmL. Szekszárdi Járási Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztályának iratai; Kovács István és Rábóczki János körzeti felügyelőn jelentései, 1953. 111 Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának üléseinek jegyzőkönyvei: 1955. június 1, 1957. április 17, 1958. február 26. 280

Next

/
Thumbnails
Contents